NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
' - 21 radon tartózkodó Rómer Flóri st távollétében felkérték. Még Thaly Kálmán tett hozzá megjegyzést, mely szerint a sáncoknál kell gondolni arra is, hogy későbbi időkben is használták ezeket, például éppen a biharit a kuruckor, ,146 bah A délvidéki sáncok ebből az évből sem maradtak ki. Fekete Zsigmon d, a Temes-Béga vizszabályozását vezető mérnök ir könyvet a magyarországi vizek és vizépitkezések múltjáról, melyben a sokat vitatott sáncokat vizsza147 bályozási müveknek tartja. Ortvay Tivada r azonban ezt megcáfolja 148 /, 1884 -ben Szendrei Jáno s ujabb, az előzőnél részletesebb összefoglalója jelenik meg Borsodmegye őstelepeiről és ebben többször megemliti a földvárakat is. Tizenegy esetben határozottan földvárakról beszél, de több "várdomb"-ot is emlit, utóbbiak erődités-jellegét azonban nem emeli ki. A Csörszárkokkal kapcsolatban uj véleményt hangoztat, bronzkori népek keleti inváziójával hozza összefüggésbe: a hegyvidéki őslakók védekeztek a sikságra özönlő uj bevándorlók ellen, az avar vagy római eredetet pedig teljesen elvetette 1 4^. Majláth Bél a erős kritika tárgyává teszi Neudeck Gyul a eddigi cikkeit, melyekben a vágvölgyi erőditményeket germán eredetüeknek tartja. Egyoldalúsággal vádolja, mert csak germán vidékeket hoz fel analógiákként. Majlát h inkább bronzkorinak tartja valamennyit, néphez kötni azonban még korai lenne. De óva int attól is, hogy minden őskori védmüben kultuszhelyet 150 lássunk. Több leirásbeli tévedést is helyreigazit lói 1885-ben a délvidéki hosszanti sáncok körül kerekedett vita. Pontelly Istvá n veti fel ismét ezeket és történelmi megoldásukat tüziki felada152 tául a Délmagyarországi Rég. és Tört. Muzeumtársulat elé , nem is eredménytelenül, legalábbis egy vitát elinditott a szomszédos Bács-Bodrogmegye régészeivel. Böhm Lénár d, korábban Fehértemplom polgármestere, Délmagyarország rómaikorával foglalkozva a "római sáncok"-at is római korinak 153 tartja . Ezzel egyidőben Dudás Gyul a zentai, majd később szegedi, illetve zombori t®nár foglalja össze az eddigi véleményeket, amit a "Római sáncokéról irtak, de egyik véleményét sem fogadja el, hanem szarmata eredetü154 :.ieli tartja valamennyit . Ezzel a véleménnyel száll vitába Rohonyi Gyula újvidéki ügyvéd, hosszasan vitatkozik Dudással és végül is római eredetűnek 155. tartja
