BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok
- 107 * lan helyen ma is község, birtok vagy művelési ág-határt jelentő szerepe van. A tájban jelentkező olyan éles határvonal, aminő a magyar írásbeliség kialakulása idején leheteti a Csörszárok. következtetni engedi, hogy ezt a mesterséges földmüvet, mint kitűnő tereptárgyat határmegjelölés céljaira felhasználták. Kétségtelen, hogy a magnum fossatum kifejezés a latin nyelvű oklevelekben gyakran fordul elő oly helyek leírásánál is, ahol nem találhatók az alföldi hosszanti sáncok, sőt ezen a néven szerepelnek természetes terepalakulások is, amint ezt B-rtalos hivatkozásainak tárgyalásánál láttuk. Feltétlenül szükséges ezért minden esetben a kifejezés mire-vonatkozását a lehető legpontosabban megállapítani. De el is tekinthetünk ez esetben a magnum fossatum kifejezéstől, mint bizonyító erejű megjelöléstől. Az 1366 évi oklevélben emiitett Arukmellék szállás meghatározás is útbaigazít. Amint a Debrecen környéki Ördögárkok ismertetése során már szó volt róla. 1347-ből erről a tájról is vannak emlékeink, közelebbről Sámson és Ároktelek határából / Anjuk.Okt. V. 48./ De hasonló okleveles adatokat találunk az Alföld déli részén létező hosszanti sáncokra vonatkozólag is. Dudás Gyula a bácskai Szonta község északi részén feltételezett hajdani -Vasaskereki községgel kapcsolatban, egy 1394 évi átiratból ismert. III. Béla által 1196- ban kiállított oklevélben emiitett «. . . quondam vallem Nogarok ...» kifejezést a Kisrómai sáncra vonatkoztatja. Állítja, hogy ez a megjelölés a Szonta keleti határában, Doroszló és Rácmilitics között húzódó sáncra vonatkozik, mert más árok Tagy völgy ezen a tájon nincs. /Dudás Gyula: A bácskai ugy nevezett római sáncok a régi oklevelekben. Arch. Ért. 19o7. 191. o.l Ha azonban, amint azt Dudás állítja azon a vidéken völgyről szó nem lehet, ugy a vallum kifejezésre gondolhatunk, ami viszont mesterségesen készített, hadászati rendeltetésű sáncot jelent. Dudás ugyanebben a dolgozatában még egy másik okiratra is hivatkozik. Ez IV. Bélának egy 1237-ben keltezett oklevele, mely 1385 évi átiratban maradt fenn: Újvidék környékén az udvarnokok falvát emliti «villám udvornicorum qui ultra fossatum commorantur» Szerinte ez a kifejezés csak a Nagyrómai sáncra vonatkozhat, mert más számba vehető." árok vagy töltés nincs azon a vidéken sem. Dudásnak ezen állításához azonban már szó fér, mert az egyszerű fossatum szó azon a vidéken jelenthet más természetes árkot is. Egyébként szövegidézetei rövidek ahoz, hogy azokból részletesen indokolt következtetéseket lehessen vonni. Meg kell említenem, hogy Dudás ezen adatait Buday is emliti. /Dolgozatok 1913 évf. 58. oj Bár közelebbi helymeghatározásokat tartalmazó és kétségtelenül a hosszanti alföldi sáncokra vonatkozó, még fellelhető okleveles adatok, amelyek még bizonyára vannak, további bizonyítékokat szolgáltatnának, már az eddigiek alapján is elfogadható a
