BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok
- 103 * zadi katonai térképeken ugyan még találkozunk a Cseszárok névvel, de Hajdú és Bihar megyékben mindenütt az ö-dögárok név alatt ismeretesek a sáncok, mig az aradmegyei román nyelvterületen Traján árok és végül a Maros-Duna között valamint a Bácskában Római sánc az elnevezésük. Mind az, Ördögárok mind a Római sánc nevekkel kapcsolatban legfeljebb annyi a megjegyezni való. hogy a Római sáncok neve az első katonai térképezések nyomán vált közismertté, mig az Ördögárok név, az ismeretlennek, a rejtélyesnek az ördög fogalmával való kapcsolása, ami más nyelvekben is megtalálható. Amig tehát az Alföld peremén található mesterséges sánc ok között csak a Duna-Tisza közén található, de azok közül is csak egy körül keletkezeti monda, addig az Erdély keleti részén a Hargita nyugati oldalán, a rómaiak által is megerősített vonalon található emberkéz alkotta földsáncok a legkülönbözőbb nevekkel birnak, és a mese-mondavilág színesebbnél színesebb elképzelései támadtak az ottani ismeretlen korú és rendeltetésű földsáncok körül. / Orbán Balázs: A székelyföld leirása. 1868/. A hajdú-bihariakhoz hasonlóan a Küküllő táján «Ördögutja 8. .a Rika hegyen tul «'"Vdögborozda 8 nevekkel találkozunk. Az Olt völgye mentén «Kakasborozda 8, a Görgényi havasokban már «Rabsonne utja» a sáncok elnevezése, de ugyanugy megtaláljuk a «Tündérek utja». a Bodzási szorosnál a «Papok sánca» nevet. A Bardócszék táján «Országhatár», «fejedelmi meta» a sánc jelzése. A Brassó megyei Ó-sánc jelölése: «Passus regius 8. «Alt Rőmerschantz 8, tehát a rómaisánc név Erdélyben is előfordul, valószínűleg a bánáti mintára, az osztrák katonai térképészek gyakorlata nyomán. Ezzel szemben a Csörsz árokról azt sem tudjuk, hogy eredetileg melyik duna-tiszaközi sáncszakaszra vonatkozik. Valószínűleg a Jászárokszállás-Egerfarmos közötti legéppebb. a síkvidéken messzelátható, méreteiben is a legnagyobb és leghoszszabb vonalon követhető földsánc körül alakulhatott ki a monda. Nyitott kérdés ntprad a Csörsz szó szláv származtatása. A Csörszárok vonalán főképp jász és matyó lakosság települt. A másik érdekesség a «cseh».' «Czexn»-fekete gróf körül alakult mondaváltozat és a «csesz 8, tseh árok 8 elnevezés. Felmerül tehát a kérdés: kiktől, milyen néptől nyerte az árok a «Crörsz 8, «Csersz 8, vagy «Csesz 8 elnevezést, és honnan származik a monda. A szláv csórt szóból való származtatástól a cseheknek tulajdonított cseh árkon át a csősz árok jelzőt is beleértve a Kundu fia Cursán-Csörsz-ig minden találgatás előfordul az irodalomban. Csörszárok cimszó alatt Pesty Frigyes foglalta össze mindezeket. / Pesty F.: Magyarország helynevei 1888/ Adataiból egyet ragadjunk ki. Kaprinai István a XVIII. században eredmény nélkül kutatva a Csörszárok célját megállapítja, hogy arról a magyarok évkönyveiben semmi említést sem talált. / Kaprinai: Hungaria Diplomauca, . 1767. II. 315./
