BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok
- 104 * De nemcsak Kaprinai nyomán, hanem az idevonatkozó szakirodalom alapján is tényként kell elfogadnunk és eredménynek tekinteni azokat a negatívumokat, amelyek szerint megállapíthatjuk, hogy arra vonatkozó adat. amely szerint az itt tárgyalt alföldi sáncok a magyar honfoglalás után épültek volna, ezideig nem került elő. Anonymus is csat arról tesz említést. /XWIÍ, fej./, hogy Bors vezér Árpád parancsára bizonyos akkori határszéleket földhányással megerősített. Áz a kevés oklevél, amelyekben feltehetően a azóbanforgó sáncokról történik említés, csak az errevonatkozó külön vizsgálat alapján haaználható fel. Számunkra az oklevelekben irt állapotok időpontját a hitelesítésükben kiállításul vagy megírásul megállapított időpont adja meg. Az alföldi sáncokról lévén szó. minket elsősorban a birtokadományozásokban. határjárásokban leirt tereptárgyak érdekelnek, mint tájékoztató pontok. amelyeket ezen leírások alapján ma is meg lehet lelni a tájban. Ezek közül az oklevelek közül, mint legrégebbiről, a Zázty-i apátság alapító leveléről kell megemlékeznünk. Ezt az oklevelet valamennyi kutató mint a Csörszárokkal kapcsolatos bizonyítékot említi, meg. Kutatásunknak jelen pontjánál, amikor az a kérdés merül fel. hogy az alföldi sáncok építési ideje a magyar honfoglalás utáni időkre tehető-e. egy kilenc évszázados határleirás mindenképpen érdeklődésre tarthat számot. Az 1067-ben kelt oklevél latin szövegének minket elsősorban érdeklő részét Foltin János nyomán közlöm, aki ebben véli a Csörszárokra vonatkozó legrégibb okleveles adatot megtalálni. / Foltin János: A Zázty-i apátság XI. századi alapító levelének taglalata és ismeretlen helyének meghatározása. 1883. Az oklevél szövege még: A zazty-i apátság alapító levele 1067 körül IV. Béla király 1267-ki megerősítő leveléből. Monumenta Hungáriáé Historica. Diplomataria. VI./ «Nos tres germani predia possidebamus. qurum terciam partem, que me contingebat monasterio in omnibus dedi eidem. Possionem in Scenholm. quam Dux michi. ego monasterio subdidL Cuius marchia incipit ab area equorum Regis, ad Nadestyguy. deinde recto itinere per litus Scekzov usque ad longam vallem. per id ad Sartue. inde per ipsius litus ad eusdem Saar caput, unde recto tramite per viam Soba. versus curtem Scenholm. usq , T locum qui flectitur in dextram. scilicet ad riuulum nomine Egur: inde ad molendinum Geru. a quo ad eiusdem Geru aquam et pervenit ad locum inundantis aque. Inde ad puteum Bissenorum et tendit ad viam positam in transversum. per quam venitur ad sepulturas Bissenorum inde ad magnam foveam que protensa usque ad Aruksceguj tendit ad angulum parvae Egur et ad angulum Aruk inde autem ad praedictam aream equorum.» Az oklevélből kitünőleg « «Scenholm» névvel meghatározott terület egy részét képezte a zazty-i apátság számára adományozott birtoknak. Közelebbi helyét az ugyiamezen oklevélben emiitett Egur-Eger patak név határozza meg. Ezen az alapon azonositja Foltin és vele más kutatók is Scenholm-ot a mai Szihalom községgel. Kétségtelen. hogy az oklevélben irt más földrajzi nevekkel is találkozunk még a mai tér-
