BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok

- lol is sok helyen látható tereptárgyai. Sommázva a felsorolás térképreviit eredményeit / 74 /: az Alföld peremén, a sikság és a hegyek lábánál egy szakadozott, csupán nyomai után Ítélve esetleg csak időrendi egymásutánban összefüggőnek tekinthető, a hegyek felé elhatárolást jelentő vonal bontakozik ki. Létezésük részleteikben tehát ma is megállapíthatók és összefüggésük tájegységenként bizonyos la Duna-Tiszaköz északi részén, a TiszaMaros. a Maros-D'na között és a Duna-Tiszaköz déli részén. / Mint összefüggő vonal, egyelőre, teljese* bizonytalanok a Baja-SzelevénySzeghalom, vagy Szelevény-Szerep-Püspökladány között található sáncnyomok. Ez a megállapítás sem jelenthet azonban alutasiiást, csupán a további ezirányu kutatás szükségességét. A területi elhatárolás után a következő két kérdéscsoport kerül első vonalba: 1./ Az épités időpontjának alsó és felső határa, 2,/ a megépítés egyidejűsége, vagy időrendi egymásutánja., a tájegységenként felsorolt szakaszokon belül, valamint ezeknek a tájegységenként felsorolt szakaszoknak egymáshoz való viszonyában, A két kérdéscsoporton belül önmagától vetődik fel a kiegészítő és bizonyító lehetőségek számtalan változata, amelyekre adható válaszok akár külön-külön is képezhetnék egy-egy tanulmány tárgyát, és amelyeket a jelen dolgozat keretein belül csupán érinteni lehet, mint olyanokat, amelyeket az elérendő cél érdekében esetleg behatóbban is érdemes megvizsgálni, A létezőknek megállapított sáncokkal kapcsolatos kérdések megválaszolhatásához oly kevés a megbízható támpont, hogy a tisztán, vagy legalább is a tisztábban láthatás érdekeit tekintve minden legcsekélyebb, akár pozitív akár negatív értelmű adat összegyűjtése a cél felé vezető munkát jelent, A legfontosabb kérdésnek, a kormeghatározásnak közelébe érve ismét határozottan meg kell állapitanom, hogy jelen dolgozat célja csupán az adatgyűjtés, és azok alapján egyes jelenségekre felhívni elsősorban a régészeti, esetleg még más irányú kiegészítő kutatások figyelmét. Az említett rendszerezés és felsorolás csoportosítása tehát semmiesetre sem jelenthet állásfoglalást. Nézzük tehát a sáncok építésének alsó és felső határaira vonatkozó adatokat, Mint egyelőre a legkorábbi pozitív emlékhez, újra a krakkói krónika 1559-ben leirt szavaihoz kell fordulnunk / lásd 1. old./, A krónika szerint nemcsak élt már a «Csersz» monda a XV század közepén, de az cáfolja is az abban foglaltakat, és előttünk ismeretlen forrásra támaszkodva, más magyarázatát adja a sáncok keletkezése idejének és rendeltetésének. A krónika szavaival kapcsolatban több kérdés merül fel, amelyekre azonban nem fogunk tudni választ kapni, mindazonáltal ezek a válasz nélkül maradt kérdések is némi fényt vetnek a történések homályos mélységei felé. Milyen régi lehet a Csersz