BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok

- 1.02 monda, ha a XVI. század közepén az abban foglaltakat cáfolják? «Nem csak egy vagyon pedig afelé, hanem több is vagyon jelesben a Tisza Duna között». Ez a mondat akként értendő vajon, hogy arról a három egymás fölött létező szakadozott sáncvonalról tud a krónika, amelyeket ma mi is ismerünk, avagy ezeket a szakaszokat különkülön és nem egy vonalban feltételezhetőknek érti. Az kétségtelennek látszik, hogy a mondát a krónika is csak egy árokra vonatkoztatja, amelyről azonban nem állítja, hogy a Tiszától a Dunáig ér. Mindezeket nem azért vizsgáljuk, mintha ezekre a kérdésekre adott válaszból a sáncok korára vonatkozó eredményeket remélnénk, hanem annyit szeretnénk csupán tisztázni, hogy 1559-ben mit tudtak a sáncokról, és azokat milyen összefüggésekben és állapotban lévőknek látták. A középkori krónikásokat, akikről a sáncokkal kapcsolatban később lesz szó. a krakkói krónika irója is ismerte, mert a sáncok feltehető szerkezetének leírásából erre lehet következtetni. A krónika szövegéből kitünőleg «árok»-nak nevezték azt a földmüvet, amelyet ma a töltéssel együtt sáncnak nevezünk. «... a tetein eleven fák voltak ültetve, kinek az gyökerei meg tartották a töltést, hogy be ne omoljon, kiken kapuk voltak. ...» Már a XVI. század közepén: . . a hosszú idő miatt betöltettek, kivel nem a magyarok éltenek hanem az ő előttük való nemzetségek.» Tehát négy évszázaddal ezelőtt ugy tudták, hogy az alföldi sáncok a honfoglalást megelőző időkben készültek. A Csersz-Csörsz-Cseszárok név eredetének keresésétől eredményt ezidőszerint nem várhatunk. A nép ma is a legtöbb helyen Cseszárok néven ismeri a jászsági és borsodi sáncokat. Az úgynevezett Csörszmondának ma már számtalan variációját ismeri. Valamennyi változat közös témarésze egy viziut, tehát árok építése és a nagyszabású munka, amelyre abból lehet következtetni, hogy valamennyi mese a nehéz munka nyomán támadt népharag, ennek következtében pedig Csörsz király vagy (zern /a fekete/ cseh gróf erőszakos halálával és az árok építésének félbeszakadásával végződik. Figyelemreméltó tehát, hogy a monda keletkezésének idejében, amely a krakkói krónika bizonyító ereje alapján messzebbre helyezhető vissza mint a XV". század közepe, az alföldi sáncoknak Duna-Tisza közötti szakasza vagy szakaszai hatalmas. de be nem fejezett munkaként voltak ismeretesek/ A mondákra vonatkozólag: Vasárnapi Újság 1865. évf. 139. 163 old. Réső Ensel: Csörszárok. 24. o. és Balkányi Szabó: "ebrecen helynevei 1865./ Ez a Csörszmonda egyébként azért érdekes, mert egyedülálló az alföldi sáncok között. Egy «„Csörsz» legenda ismeretes ugyan az aradmegyei Pécskáról is. de ott a lakosság jászsági telepes. / Jancsó-Márki: Arad vármegye monográfiája 1892. 42-43 o./ A tiszántúli sáncok legelején. Szabolcs megyében a XVIII, szá-