BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
A bácskai sáncok
- 92 * Ezt a Hadtörténeti Intézet légifelvétele igazolja, ugyanugy mint azt is. hogy a 4-es sánc átlépve a Cser na barát, az 5-ös vonalán folytatja útját észak felé. Ugyanezek a felvételek azonban azt már nem mutatják, hogy a sánc vonala a Csik éren tul foly tatódna. Petrovoszéllo és Mohol között a Tisza egy keleti irányú mederfélkörét hurszerüen átvágja egy halovány ut vagy sánc nyoma . de ez nem tekinthető az 5-ös sáncvonal folytatásának. Külön figyelme t kell azonban szentelnünk a Nagy Római sánc egész szerkezetének» Ebből a szempontból a mai > napig is leghitelesebb adatszolgáltatónak Marsilit kell tekintenünk, aki erről a sáncról, teljes hosszában, minden részletre kiterjedő, mérettel ellátóit, nemcsak térképei, de geodéziai rajzot szerkesztett, és azt publikálta is. Marsili adatait, szobamunkával egyedül lehetséges módon, az 1: 25ooo-es méretarányú térkép adatainak egybevetése mellett ellenőrizve, tanulmán yainkhoz teljesen kielégítőnek tarthatjuk, hiszen akkora területről van szó mint, a Duna-Tisza köze és nem a métereken, hanem ősrégi elgondolások, szempontok rekonstruálásán van a hangsúly. Ismertetésem alapja tehát a már idézett«Danubius . . . Tomus Secundus. Tab. III. 72 F : . XIII. jelzet alatt, Ichnographia Aggeris Romani vulgo die Römer Schantz dicti s felírással ellátott. Marsili által szerkesztett műszaki rajz. E a rajz nemcsak a közismert négy bástya-szerü bejárót tünteti fel méretarányosságra törekedve, de szükségesnek tartotta a sáncon talált 72 átvágás mellett további 34. a töltés keleti oldalában észlelt bevágást is feltüntetni. Megszerkesztette a sánc mérettel ellátott keresztszelvényét, és az egész földmű helyzetét a térben rögzítette. E~eket az -dalokat csak a terepen lehet lemérve összegyűjteni. E! sem képzelhető másképp rögzíteni négy pontot egy 25 km.-es vonalon, csak abban az esetben, ha végigjárom és bemérem. Mind ezt azért volt szükséges elmondani, mert Marsili adatai részleteiben igen fontosaknak tűnnek fel, é-s mod fi-őlich nyomán /Frölich Róbert: A bácskai úgynevezett-római sáncok. Arch.Ért. 1887. 213. 2o9-21o. dr. Briszlav Jankulov: id. mii, 28. o./ J nkulov kétkedik Marsili adatainak hitelességében. állítva, hogy nem személyes tapasztalatok alapján Írhatta azokat le. E véb-. ként a Nagy Római-sánc szerkezetét illetőleg Buday ugyanazokat a " megállapításokat teszi, mint Marsili. /ölgozatok. 1913. 49-57. o.l Figyelmünket fordítsuk arra a négy földbástya-szerű beszögellésre. melyek a sánc keleti oldalán, egymástól nem egyenlő, hanem az egész vonal hosszán aránytalan távolságban, de egyenlő méretben és szerkezettel létesültek. Frölich és J-nkulov Marsili állításából azt vonják kétségbe, hogy a négy darab 2oo lépés hosszú és loo lépés széles beszögellés. tehát nem kiszögellés a sáncárok oldala felé. ahogyan azt az elsősorban hadászati célokból készült erődvonalak építésének technikai előírásai megkövetelnék.- castellum lett volna. Budai is ezt a fordított szerkezeti me&goldást tartotta érthetetlennek. Marsili mint katona természetesen elsősorban katonai szempontból.
