BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
A bácskai sáncok
- 91 * leg nem is ismerte, bár ez nehezen hihető, mert adatai nyomán Ítélve a terepet nagyon jól kellett ismernie. Lehet, hogy csupán helyi jelentőségűnek, a többivel szerves összefüggésben nem lévőnek, olyannak tekintette a 6-os sáncot, aminővel a legkülönbözőbb vizek " mentén abban az időben esetleg többel is lehetett találkozni. Ebből a vázlatos szemléletből az tűnik ki, hogy az l-es sáncvonal kétszer átmetszi a 2-est. Hogy ez a sorrend időrendben is igy történt, bizonyítja az, hogy az épv~ tők feltétlenül felhasználták volna a könnyebb munkával átalakítható erősebb l-es sáncvonalat céljaikra, ha az a 2-es építésének idején már létezett volna. Az elhatárolandó területváltozás a két sánc vonala között nem lényeges, és a zavartalan sik terep sem indokol különösebb elképzelést. A 2-es sáncvonal, a Kisrómai sánc tehát korábhi, de nem tekinthető egész hoszszában egyidejűleg kiépitetínek. Ez a 2. a 2/a és a 3-as. úgynevezett Kis-Római sáncszakaszok találkozási pontja után Ítélve feltételezhető. A 2 és a 2/a sánc között szerkezeti különbség van. amelynek határa az Almáska bara. és ennek vízfolyását az építésnél figyelembe vették. Ezen a szakaszon tehát csak szerkezetileg állott elő a kettősség. ami az épités egyidejűségét nem zárján ki. bár egyelőre az egész kérdésen belül külön problémát jelent ez a szokatlanul ábrázolt földerőd-forma. Az a tény azonban, hogy a 3-as sánc a 2-es -tői pár száz méterrel keletebbre, ugyancsak a bara északi oldalától folytalja az egyvonalszerüség gyakorlati : megoldását, két építési periódusra enged következtetni, ahol az elsőbbség a 2-est. esetleg a 2/a-val egyidejűleg, illeti. E?; a 2/a-ban végződő sáncszakasz mutatna egy csatlakozó irányt a 4-es és az azzal feltételezhetően egyidőben épült 5-ös vonalak felé. Mind a hat sáncszakasz kezdő- és végpontjában egy hajdan létezett vizszélre támaszkodott, ami a 2-es kis sánc szemmel láthatóan egy cél érdekében tervezett egész vonalának tagoltságát hangsúlyozza szemben az l-es nagy sánccal, amelynél az Almáska bara vize csak egy biztonsági összeköttetés erejéig jelentett természetes me gszakitást, de egyvonaluságával szemben nem támaszt kételyt, A Kis-Római sáncnál, a 2-es vonalon, bár egységes szempont érvényesült a tervezésnél ugy az Almáska. mint a Cserna bara vize mindenütt mintha az újrakezdést, a szakaszosságot jelentené. Még egy pár kiemelendő dolgot kell említenem erre a minden jel szerint egykor annyira exponált területre vonatkozólag. A 3-as sáncvonalon az 1-sel való találkozástól délre a II. katonai felvétel XXXVII-69 lapja egy halóim-jelzést tüntet fel Gradiste felírás-sal. A halom vagy a sáncra van hordva, vagy a sáncot vezették a halomnak, vagy valami más földműnek. Ugyanezt a pontot jelzi MTSÜT . 1769-ben pedig Zeller Sebestyén egy térképmásolata. /Plan deren sechs Ortschafften so Anno 1769 von der L öblichen Hungarischen Hoffkamer an das Löbl. Czaiquisten Battaillon übergeben worden Seb, Zeller copiavit. Orsz. Levlt. Kam. 5.1 de jelzi az 1: 25ooo mért. ar. térkép 586 4/l-es lapja is. A nagy sáncot, az l-es vonalat építésekor egyszerűen rátelepitették a 3-asra.
