BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A bácskai sáncok

- 9o Ez a sánc. Marsili által közölt néven, egy újvidék m e lletti, Czenei nevü földvárnál a Duna árterületének szélén kezdődött, és egy'enyhe törés közbeiktatása mellett kb. 25 km.es megközelítőleg egyenes vonalon, ugyancsak árterület szélén a Tiszamelletti Bácsföldvárnál végződik. Átlós irányban összekötve a Dunát a Tiszával egy akkora báromszög alakú területet zár le. amely -'magába foglalja az egész titeli fensikot, és 12 községet. Az árok a sánc nyugati oldalán van. és egész hosszán négy. a töltés keleti oldalán elhelyezett földbástya-szerü kapubejáró épült. Marsili több mint 7o átvágást tüntet fel, és külön kb. 3o bevágást a töltés keleti oldalába. Ennek a sáncnak elhatároló jellege kétségtelenül nyugati irányú volt, 2. Kis római, vagy kis sánc. Földmunkájának kisebb tömege miatt, szemben a nagy sánc 5o lépést is meghaladó töltésalap és árokszélességével, kapta nevét. A «római» elnevezés ujabbkori szaknév. Marsili. ugy mint az alföldi sáncvonalat is «via. jarca. fossa et agere construeta» felírással jelöli /Danubius. . Tom. sec.Theatrum 2 Antiquitatum Romanorum in Hungaria. . . / Apatinnál a Dunánál kezdődik, és több-kevesebb megszakítással nyomon követhető egész vonalán, a nagy római sáncot keresztezve, azon tul ivben északnak fordulva az Almáska baráig, illetve annak második, északi ágáig. Az Almáska bara másik, északi oldalán megtaláljuk a sánc folytatását, de az kb. 3ooo méter után. mint egy hajtű önmaga mellé élesen visszafordul, ami által ezen a szakaszán egy kettős sáncvonalszerü földerőddé alakul át. Mindezek azonban csak térképi szemlélődések jelzett tereptárgyak felett, amelyeknek még alaprajzi formájuk sincs eldöntve. A 2-es vonalnak ezt az önnállónak tekintendő szakaszát 2/a-val jelöljük. A 2-es sáncnak lényegébeni folytatását ettől a megszakiíási ponttól párszáz méterrel megtaláljuk, de innen már 3-as számmal jelöljük vonalát, mely Báosföldvártól nyugatra a Cserna bara előtt végződik. Párhuzamosan ezzel a 3-as földművel, nyugat felé, kb. attól a ponttól kiindulva, ahol az l-es sánc átlépi az Almáska bara északi ágát, halad északi irányba a 4-el jelzett ugyancsak Kisrómainak nevezett sánc, mely közvetlenül a Cserna baráig ér. azon tul. bár megszakítással, de folytatásának tekinthető az 5-ös jelzésű vonal amely Petrovo Szélóig, esetleg valamivel tovább, követhető nyomon. 6 -os számmal jelöljük azt a sáncszakaszt, amely a 4-es kezdőpontjától északnyugatra ugyancsak az Almáska baránál. de annak délnyugati oldalán és ugyanabban az irányban is halad, amig eléri a mai Gospodínce-Bácsföldvári utat. Építésé- nek idején valószínűleg az Almáska vagy Velka Barának nevezett vízfolyás egybeömlése előtti két ágát köthette össze, lezárva egy vizközt. E ^kután nézzük összefüggéseikben ezeket a sáncokat. Ha azt a vázlatszerű térképet nézzük, amellyel Marsili ábrázolta ezeknek a sáncoknak egymáshoz való viszonyát, akkor nem hat, csupán két a nagy és egy kis, az l-es és a 2-es sánc vonaláról kell beszélnünk. Marsili ugyan a 6-os sáncot figyelme n kivül hagyta, eset-