BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A bácskai sáncok

- 89 * Amint említettem, ezt az állítást nem igazolják a XV1II

0 század óta készült katonai térképek, de időrendben sorolva Denkh Ferenc, térképe a XVIII, század végén Fünfte Haupt Abtheilung Deren K' 3c

hen Kameral Baeser Waldungen welche bey denen Cameral Ortschaften Doroszlo, Szonta. Bogojsvo et Karabukova sich befinden Franz Denkh geschworener Ingenieur, Orsz, Lvlt, Katnar, 225./ jelez sáncvonalakat a bogojevói földvártól délnyugati Irányban« amit nem emiitettem volna meg, ha Pávai Sámuel 18ol-ben nem rajzolta volna ki térképén ezt a Cziráky által állított félköríves kitérést, / Mappa exhibens totam Atahidioeesin Colociensem

M per Samuelem K. Párral jur, geometram, aeri inc. Franc, Karacs Pesíini lSoI. / Ugyanígy rajzolta Bogojevonál a Kisrómai sánc vonalát Bauer Antal I«, / Mappa II, Comliatum Bács. et Bodrogh anno 1825, Studio et opera Aníonii Bauer, . . F

yv. knyvi». B. 238,/ Tisztázandó lenne Cziráky állításának hitelessége. A felsorolt térképek közül Pávai és Bauer térképei őszszefoglalóak, tehát adataikat valamilyen részlei-térképből, vagy saját részlet-felmérésükből merítették. Ezzel szemben Denkh részlettérképe nem ad megnyugtató választ, Jankulov idézett munkájában, annak dacára, hogy Cziráky adataira támaszkodott 1952-ben. ezt az adatot nem említi. 19o3-ban pedig Cziráky még többet is mondott: /Arch, Ért, 19o3, 54, o. Czyráky: Gombosi, azelőtt Bogojeva. emlékekről./ «Annyit m.e gemlitettem erről a telepről, hogy keresztülmegy rajta a Római sánc. Mikor e földmüvet építették, a kőkori telepen keresztül kellett a nagy árkot huzniok, ezért a sáncban, annak tetejétől aljáig, a neolith kor maradványai találhatók.» Van egy másik bizonytalanság is a Kisrómai sánccal kapcsolatban, és ez a töltés és árok viszonya. Buday Árpád állüja /dr. Buday Árpád: A bácsbodrog vármegyei római sáncok. Dolgozatok 1913. 23-24. o./ Rómerre is hivatkozva, hogy Apatin és Prigle vica-Szklván között az árok a sánc északkeleti oldalán van, bár azt is irja, hogy hasonlónak a nyomai sejthetők, de me g nem állapithatók az ellenkező oldalon is, A további bejárás során azután ugy látja B"day, hogy Kölpénytől kezdve a töltés déli oldalán volt az árok. A bácskai sáncok kérdésében a súlyponti helyzet azonban a Tiszatorkolat vidékén van, ahol a következő, egymást keresztező, egymástól független, de valamilyen eseménysorozattal sorrendben egymáshoz fűzött sáncokat találjuk. A félreértések elkerülése 68 végett a bánáti minta nyomán itt is számozni fogom a sáncokat. 1. Nagy. vagy római sánc. Marsili. ezen a téren a legkorábbi kutató, a következőképpen nevezi ezt a sáncot: «Ichnographia Aggeris Romani vulgo die Romer Schantz dicti.» Tehát a Római S'nc elnevezés már Marsili előtt is létezett és használták, ő csak tudatosította munkájával. / Da69 nubius . . . Tomus secundus, Tab. 3Jlg, VIII, A szakirodalomban fordulnak elő a nagy és kisrómai sánc megkülönböztetések, amely elnevezések a kutatók egyrészének nézeteit is jelentik. A Jankulov idézett munkájában csak a nagy és kis sánc elnevezéseket használja. mert szláv alkotásoknak tartja őket / id, mü,69, o./