BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A bácskai sáncok

- 88 * kétszer keresztezi az Újvidék és Bácsföldvár közötti egyetlen töréssel, egyenes vonallal a Duna Tisza torkolatvidékét lezáró Nagy római sánc. Ez a kétsczeres metszés egyben meghatározza a két sáncvonal hajdani egymással ellentétes rendeltetését is. A sáncvonalak részletes leírását itt mellőzöm mert a szakirodalom a miltszázad végén és a jelen század elején oly kimerítően foglalkozott velük, hogy elegendőnek tartom ha itt a hangsúlyos pontokra hivom fel a figyelmet. Az I. katonai felvétel lapjai ugyan nem rajzolják ki a Kisrómai sáncot Bogojevo és Despot Szt. Iván között, itt azonban, már az alföldi sáncok eddigi vizsgálata során szerzett tapasztalatok alapján is. elfogadhatjuk Xhrsili megszakítatlan vonallal való ábrázolásának hitelt érdenlő voltát, mert ő 8« érvel korábban látta és éppen ott, a hajdani hadniiveleti területeken, összefüggésében is jobban megfigyelhette az időközben utak céljaira is igénybe vett, nindenképpen roniásnak indult sáncot. Ujabb adatokat az 1952-es jugoszláv összefoglalásból sem kapunk, mert Jankulov a sáncok leírásában a régi magyar adatokra támaszkodik / dr.Bo ris z lav JankulovUtvrdenja riniyana i varvara iz doba seobe naroda u Bacskoj i Bánatú. Rad Vojvodanszkih Mizeja. Noviszad. 1952. 1. sz./ «Népvándorláskorabeli római és barbár erődítmények a Bácskában és a Bánátban» cinii dolgozatában, amely, amint látjuk, egyben állásfoglalás is a földniivek eredetére vonatkozólag. „Akikre hivatkozik, irint Frölich Róbert, _ 1887-ben, Cziráky Gyula pedig I9o4-ben foglalkoztak a bácskai sáncokkal, és ugyancsak 19o4-ben irt Téglás Gábor a bánáti római sáncokról, akinek adatait szintén átvette Jankulov. Ezek szerint ugylátaik a bácskai területeken sem alkalmaztak a sáncok korának meghatározása céljából régészeti módszereket. Mast a bácskai sáncok vonalainak azon jellegzetességeit fogjuk szeiriigyre venni, anint azt a többi tájegység földmüveinek vizsgálatánál is tettük, amelyek már felszíni megjelenésükben is szenbetünően utalnak valanilyen építési szempontra. Az első ilyen megfigyelés: a sánc latinnál, tehát a Drávatorkolat fölött keleti irányban távolodva a Dunától, egy a párhuzamossághoz szükséges távolságot vesz fel. Ezt a szakaszt ábrázolják az I., II. katonai felvételek, és az 1: 25ooo-es térképlapok is. Priglevica-Szt.Ivántól-, a név árokmslletti szentivánt jelent, - nyugatra a Kisrómai sánc a kincstári erdő szélén egy enyhe ivvel délnek hajlik, majd a Zorrbor-Eszék közötti vasutvonalat keresztezve a Mastanga bara mellé simil. Bogojevo táján vész el lassan a nyoma, de nem minden térkqi szerint. Cziráky Gyula állítja / Cziráky Gyula: A bogojevai sirmező és földvár. Arch,Ért. 1899. 268. o.l hogy megvan a kisrómai sánc vonala, csak eltér eddigi irányától. Ugyanis - irja dolgozatában, - a telepesek gödörásás közben egy soros temetőt találtak, bronz, vas és népvándorláskori anyaggal. A temető feltárása egy óriási földvár felfedezésére vezetett. Eniatt a földvár miatt tért el Cziráky szerint a sánc iránya addigi déli irányától nyugatnak, majd a község keleti szélén délre, és ismét vissza kelettelé - ;.tér a Masztanga bara mellé régi irányába.