BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
A bácskai sáncok
- oimár többször idézett térképéről megitélhetően egy hajdani vízjárás szélén kezdődött, a földvár pedig, amelyben végződik, egy-két patakot is magábazáró hárongyürüs földnii, melynek első sáncköre 115, a második 34b, a harmadik pedig 997 kat, holdnyi területet zár be. A legbelső körtől a legkülső felé kb, lo m-es szintkülönbség jelentkezik. / Péch József: A zsadányi avar telepek Temes vármegyében. Tört, és régészeti ért, 1877, 49. o. / Ezzel kimerítettük azoknak a földniiveknek ismertetését, amelyek egy egységes képet mutatnak a bánát hajdani sáncrendszeréről. Természetesen közelebbi régészeti adatok hiányában, a sáncok megépítésének sem sorrendjéről, sem időrendjéről, csakúgy nint a többi alföldi sáncokról, meghatározást adni ezidőszerint nem lehet. Felsorolt adataink Mirsilit annyiban igazolják, hogy itt a bánátban is a hegyek lábánál többszörös vonalban sáncok jelentkeznek, melyek rendeltetésük szerint egymással összefüggésben voltak. Az Aföldet körülzárni látszó sáncok vizsgálatát ezzel befejeztük, de nem végeztünk még az összes alföldi sáncok megvizsgálásával. A bágskai sáncok Az alföldi sáncokhoz tartozó, de az eddigiektől eltérő, nás rendeltetésüeknek látszóak az úgynevezett bácskai Rónai sáncok. Ha a Duna-Tiszaközének északi részét valamilyen szenpontból a Csörszárokrendszer volt hivatva elhatárolni, ugy délen erre természetes módon a Duna vonala lett volna hivatva. Ezzel szenben azt tapasztaljuk, hogy Apatintól kiindulva egy kb. 10 km-es keleti irányú eltávolodás után Priglevicaszentivántól déli irányba váltó és ezután a Duna folyásával párhuzamosan haladó sáncvonal, a Kisrónai sánc halad kelet felé, hogy Backi-Jarak után a titeli fensik felé nagy félkörívben észak, majd északnyugatinak fordulva Bácsföldvártól / Backo-Gradiste / nyugatra a hajdani Cérna Baránál a későbbi Ferenc csatorna vonalánál nBgszünjön, Körülbelül Gospodince község magasságától ez az észak felé forduló vonal közelítőleg már a Tiszával nalaa páruuzamosan. Ugyancsak Gospoctincétől északra a Veka vagy Amáska bara északi agától most már az előző Kisrómai sáncvonallal nyugatf'elől párhuzamosan halad észak Jelé, ugyancsak Kisrórmi sánc jelzéssel, egy földnii, mely szintén eléri, de valószínűleg át is lépte a Cérna bara medrét, és északi irányban a Tiszával párhuzamosan, a folyó ártéri szélétől átlag 3-4 km-es távolságban halad a torontáli oldalon lévő Petrovo Selo magasságáig, pontosan a Csikor vagy Csiker nevü vízfolyásig /Neu féle térkép 33 és 38 összefogl. valamint a II. kat, telv. XVIII-3b. 3ö, 37, 38 és 39, részlet lapjai./ Ezt a Gospodince magasságában nagy ivben irányt váltó Kisrómai sáncot
