BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A Maros-dunaközi /bánáti/ sáncok

- 86 * nek. akkor.'bár nagyon mocsaras vidéken kellett volna keresztül haladnia a Begától az alibunári mocsárig, amely távolság légvonalban körülbelül 75 km-t jelent, a «d

8 sáncnak sémii nyoma ne maradt volna. Mvel a szakirodaionban erre vonatkozó meg» nyugtató adatokat nem kapunk, el kell fogadni Nischer Ernőnek a bánáti római sáncok térképtörténeti ábrázolásánál összefoglalt adatait, amelyek szerint a legkorábbi terepbejárások a XVIII. század elején bár vázlatosan, de a bánáti sáncrendszerről folyóstól. mocsarastól a benntatott képet határozzák meg. \brki Sándor feltételezi, hogy ez a «d» sáncvonal folytatólagos összeköttetésben áll az A-ad-Zimánd-Kurtics-Simánd-Székudvar-Pél-\hrsáii(j.-Sarkad-Geszt vonalon található földmirészletekkeL /Aradvármegye és Arad szabadkirályi város monográfiája II. L-ső rész 41. o.l Kellően nem bizonyított feltételezés. Vhrki maga is ezt a kifejezést használja: «. . . valószínű egy azzal ...» Bizonyos, hogy Aradtól északkeletészaki irányban halad Simánd felé egy rónai sánc , de ezt az irányt nehéz összeköttetésbe hozni a «d » sáncvonallal. mely Aradtól nyugatra 11 km-re északnyugat-északi, de legjobb esetben is északi irányban végződik a IVhrosnál. Ez semri esetre sem hasonló a «b» vonal narosontuli szakaszának csatlakozásához. Azzal a puszta ténnyel, hogy a «d

8 sáncvonal lezárja Nbros-Tiszaszöget, a védmü tervezői világosan rámitattak, hogy milyen irányból kívánták az elhatárolást létrehozni. Nem valószínű, hogy céljuk a vizköz. a háromszög belsejével szembeni védekezés lett volna. Ha pedig ez igy van. ugy az elhatárolásnak is keletfelé kiterjeszkedő, vagy abból az irányból visszavonuló biztosításáról, esetleg egy egyidőben megépült többszörös biztosításról lehet szó. A szakirodalomban többször előfordult, hogy az Aranka nevü vízfolyást, mely a régi térképek tanúsága szerint valahol Pécska tájékán szakadt ki a Nbrosból és Aía magasságában torkollott a Tiszába, önálló folyónak, hajdani Mirosnak tekintsék, Ez minden bizonnyal igy lehetett, mint ahogy északfelé a Száraz ér is a Nfarossal összefüggő egykori vízfolyásnak volt tekintendő annakidején. Ezt látszik bizonyítani a Nischer féle, mindössze kb, lo km hosszú. Perjámostól délkeleti irányban 4 km-re kezdődő és Temeskenéztől északnyugatra 2 km-re végződő «e 8 sáncvonal is. Ki egészítendő ez Nischer azon véleményével, hogy ez az «e

8 vonal azt a benyomást kelti, mintha a «d

8 vonalnak és a Miros folyásának egy darabjával egy meghatározott területet el akart volna zárni. /Nischer: id. nii. Az «e 8 vonalra vonatkozó szakasz,/ Utolsó előttinek kell megerrfékeznünk a mindössze 5 km hosszú, valamennyi sáncvonallal ellentétes nyugat-keleti irányú «g

8 vonalról, melynek két vizközt átfogó valamilyen helyi jelentőségét világosan mitatja az 1721-ben készült «Nbppa von den Csanader District

8 c. térkép, Utoljára hagytam a «c

8 vonal ismertetését, mely Németság, Temeskeresztes magasságából, a másik három fő vonallal párhuzamosan délnyugati irányban halad kb, 12 km összhosszuságban a temeszsadányi úgynevezett avargyürüig. A temesvári kerület