BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A Maros-dunaközi /bánáti/ sáncok

- 85 * lenni látszik. » A «b» sáncvonal további pályáján a Marosig, térképen megfigyelhető jelleg zetességet nem mitat, A «b» vonalat a XVIII, és a XIX, század közepének térképei egyöntetűen ugy ábrázolják, hogy a Várost átlépi és .Arad negyében Szabadhelytől keletre halad északkelet-északi irányban. / II. kat. felv, XLIII-62. 186o~f55.^és Mappa von dem Temesvarer Distrikt 1720/ A «Römer Schantz

3 vonalának térképi ábrázolása a Szabadhelyt Gyorokkal összekötő útnál szűnik meg. Hogy ez a sáncvonal tovább meg sem épült, vagy csak a földfeletti részei sennisültek meg az évszázadok folyamában, azt ma már kizárólag régészeti módszerekkel lehet megállapítani ugyanugy, mint. a többi sáncok hasonlóan vitatható szakaszainál. Egy azonban itt is kétségtelen: A «b

3 sánc egyenes folytatásában átlépi a Várost és ezzel összefüggést terent a folyó kétoldalán megépített, itt Római sáncoknak nevezett földművek között, A világosabb áttekinthetés miatt itt kell megemlékeznem a délrmgyarországi történelmi és régészeti társulat Temesváron megjelenő közlönyének alábbi híradásáról: «Aradról Mtrki Sáncor úrtól vesszük az örvendetes tudósítást, hogy dr. Torma Károly úrral a temesmegyei Buchberg, Keszincz, Neudorf és Kladova irányában haladó rónni sáncvonal Arad megyében való folytatása között az összekötő pontokat szerencsésen megállapitaniok sikerült," /Történeim és régészeti értesítő 1882, 184. o./ Itt az «a

8 vonalról van szó. Közelebbi negliatározó pontokat nem közöltek, és igy nem sikerült adatokat találnom arra vonatkozólag, hogy az «a

3 vonal is átlépte volna a Mirost. Melőtt a kisebb bánáti sáncvonalak vonalain is végigtekintenénk, az előbbi két Római sánc vonalával párhuzamosan haladó harmadik «d»-vel jelzett földmű kezdetét, végét és irányát kell megvizsgálnunk. Körülbelül 11 knv-re, légvonalban AradtóL délnyugati irányban, a Város egy déli irányú kanyarulatától indul a «d

3 sánc, ugyanolyan körülmények között mint a «b

3 jelzésű Római sánc. Kezdő iránya azonban a «b

3 vonaléval ellentétben, délkeleti. Ez a tény a Városon tuli csatlakozások megfigyelése miatt sem hagyható figyelmen kivül. Körülbelül nem egész lo kilómé- • teres iránytartás után délnyugatnak fordul, mégpedig a másik két sáncnál is tapasztaltak szerint egy szegletes hirtelen fordulattal és ezen az egyenesen halad a térképről leolvasliatóan azzal a határozott céllal, hogy elérje a Begát vagy a Bega mocsarainak szélét Ezzel a «d

3 sánc . olyan háromszöget zár be, melynek másik két oldala a Város és a Tisza. Ezen a háromszögön belül fekszik Deszk, Csanád, Klárafalva, rerjamos, Óbéba, Oroszlámos és Nagyszentniklós, A multszázad folyamán egyesek ugyan feltételezték, hogy a «d » sáncvonal folytatását délen a «b

3 vonal Aibunár Kuvin közötti szakaszában kellene keresni. Ez azonban nehezen feltételezhető, mert arrig a másilc két sáncvonal egész hosszában aránylag oly jó fenntartásban maradt fenn. hogy még a XX, század eleji térképek is hosszú szakaszaikban tüntetik fel azokat, amikor a bácskai és Mnáti Rónai sáncok nem csak a katonai, de minden valamire való térképe" cr^rcpo!-