BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

n r csak 'kétes Ördögárkokat jelez

8. Ezekre a sáncokra vonatkozólag Rómertől közelebbi adatokat nem kapunk. Az ősrégészet; térkép Hajdusámson és Nagyléta között rajzolja ezt az említett kétes sánc vonalat. És, hogy ínég bizonytalanabbá váljon annak pontos meghatározása. Osváth Pál munkájában 1875-ben a nagylétai határon át Pocsajnál határozza meg először a sárréti járás területén az Ördögárkot. /Osváth Pál: Bihar vármegye sárrét; járása leirása. 1875. 54. o./ Osváth szerint az Ördögárok a debreceni Nagyerdőn, továbbá a nagylétai határon át vonul be a sárréti járásba, honnan Esztár, Hencida, Bojt, Váncsod, Mezőkeresztes /ma Biharkeresztes/ Puszta Told. Berekböszörmény, a körmösdi pusztákat érintve Kőrösszegapáti községnél hagyja el a járást. Jegyzetben megemlíti Osváth. hogy van a járásban egy másik Ördögárka nevü ásás is, mely a kornádi határból a Kenez-nyéstai pusztákon a mezősassi határon a szomolyomi, bócsipusztán át vezet. Ez is hasonló az előbbi ásáshoz. Osváth kormeghatározás és rendeltetés körüli fejtegetéseiből a következőket kell megjegyeznünk: Vannak akik csatornának tartják az Ördögárkot, ez azonban lehetetlen mert «, , , vidékünkön is a Berettyó-Kőrösön s valamennyi apró vizeken keresztül kasul ugy vitetik, hogy csupán az egyenes irányra van a vezetésben tekintet, és ut sem lehetett mert valamint a partokon, ugy az erek és lapályokon egyforma magassága van csupán nyugatfelől való oldalra hányt partjának,

8 Az Osváth által megadott irány alapján kíséreljük meg most összegyűjteni azokat az adatokat, amelyek az Ördögároknak Debrecentől délre, ezt a vonalvezetését megerősítik vagy gyengítik. Arra vonatkozólag, hogy az Ördögárok a Debrecenhez tartozó Bánkon halad keresztül, valamennyi forrásunk megegyezik. Hogy a feltételezhető debreceni két parallel sáncvonal közül melyik, vagy esetleg mindkettő az Ördögárok, ezidőszerint még tisztázatlan kérdés, A Debrecen bánki határrészhez a következő községek határai csatlakoznak az alábbi sorrendben: Debrecentől egyenes déli irányban va«. Mikepércs, ide csatlakozik kelet felől a hosszupályii. ezt követi a monostorpályii és csak ezek után következik a nagylétai határ. Nagyléta és a nagylétai határ tehát délkeleti irányból csatlakozik a debreceni határhoz. Réső-Ensel már idézett munkájában a tiszántúli sáncok leirása közben Budai Ezsaiásra hivatkozva / Magy.Orsz.Hist. Debrecen 1811. II. 33. 1./ Ároktőtől a Tiszán át Fehértó felé huzódónak állít egy nagy árkot, mely a debreceni Nagyerdő irányában halad, majd igy irja le a sánc folytatását: «, . » igy tehát Fehértópusztá ból, mely Hosszupályi faluhoz tartozik és mely Debrecenhez két mértföldre esik, meghatározható a vonal, különösen az erdőségben, melynek jó része még szép szálas fákból áll, s melyben még most is egy roppant erősségnek látszó földvár nyomai mutatkoznak.

8 Az árok innen állítólag a nagylétai határnak húzódott. A leírási és