BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Tiszántúli sáncok
földrajz-sorrendi zavarokra iem térek ki. Aki a megfelelő térképekre tekint agy is látja. A bánki földvár megemlítése mellett a lényeg ass. hogy most már Hosszupályi megemlítése mellett ismét szerepel Nagvléta község neve. Annak megállapítása után, hogy az 1874 év", helységnévtár tanúsága szerint Hosszupályi községhez tartozott egy Fehértópuszta nevü település, haladjunk egy lépéssel tovább. 1864-ben Pesti Frigyes adatgyűjtés során Hosszupályi község a következőket jelentette a községi határrészek ismertetése kozbas:i, «Árok. Ördögárka 4 öl széles 400-600 öl hosszú árok. mely átmegy a konyári hátán-», mi okból ásatott nem tudatik. «Konyár község nem jelentett semmit annak dacára,» hogy még ma is ismerik a községben az Ördögárok nevét. Hencida község azonban.* mely egyenes irányban délre fekszik Hosszupályitól, a következőket írja:« «Ördög árka a község határán keresztül vonuló igen nevezetes árok-forma hely;» Hencidától délre, már tul a Berettyón,»annak egy mellékvizétől, az úgynevezett Kis-K őrös partjáról már pontos térképi adataink vannak az Ördögárok továb58 bi vonalára vonatkozólag. A XVIII., század végén az I. katonai felvetel XXV—21. térképlapja a kelet-nyugati folyású Kis-K őrös Hencida vonalába eső déli partjától, ugyanebben az irányban. Bojt és Váncsod községek között mintegy 10 km., hosszan. Biharkeresztestől nyugatra a lapszéléig Told pusztáig rajzolja a sáncot., Ugyanennek a szakasznak a multszázad végén még meglétéin bár már sokkal szakadozottabb állapotban. igazolja az 1: 25000 méretarányú 5167/2 térképlap., A IIíj katonai felvételnek a 59 a XIX. század közepén 1860-ban készült XLIII-53' lapján az Ördögárok a PüspökladányBiharkeresztesi vasútvonal volt 34. sz. őrházától nyugatra., mintegy 1000 lépésre keresztezi a pályatestet, és iránya ezen a térképen félreérthetetlenül követhető a Berekböszörménytől enyhe északnyugati irányban megtalálható Csente vizet elérő pontjáig. Hogy mindebből ma még mi látható, az nagyon is kétséges. Váncsod és Mezőkeresztes községek 1864 évi jelentéseikben megemlékeznek az Ördögárokról, de mivel erről a szakaszáról pontos térképi adataink vannak, a szöveget ide iktatni feleslegesnek tartom. Fontos azonban Berekböszörmény község ugyanebből az időből származó közlése azért, mert térképi adatok hiányában a község tájékoztatása nyomán lehet az Ördögárok vonalát tovább rajzolni. Berekböszörmény község határában 1864-ben még volt Ördögárkon kivüli Felső és Alsó dülő. «Ördögároknak neveztetik - jelenti a község - Berekböszörmény ... . határában azon. némely helyen egy máshol másfél öl magasságú földhányás, mely a határszél északi oldalán kezdődik, és annak nyugat-déli részéig húzódik. «Ambróczy Márton községi jegyző 1864-ben ugy tudja, hogy az Ördögárok Mármaros megye szélén kezdődik és Biharig a közbeeső megyéken át Békésen keresztül a Tiszáig vezet. A honfoglalást megelőző idők valamely népének birtoka határát jelölte.
