BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

- 71 * vissza kell emlékeznünk Takáts Sándor azon megállapítására, hogy amint az ország más részeiben, azonképpen a Hortobágyon is a középkoron végig a vizszabályozásokkal kapcsolatban földmunkákat hajtottak végre, Zoltai is régi gát néven jelöli ezt a földmüvet, amely azonban a leirás után ítélve, szerkezetét figyelve kétségtelenül sánc jellegű. Ez is ugyanugy mint a többi kétes földmű, kiterjedésében, és önállóságában vagy összefüggéseiben csak a terepen ítélhető meg. Hátra maradt még Nagyiván szerepe a feltételezett Ördögárok vonalban. Ezzel az adattal azonban röviden lehét végezni . Nagyiván község határának a XVIII, század végéről fennmaradt térképe / Delineátio Terreni Possessionis Nagy Iván .... 57 Labore et opere Josephi Sartori. Egri áll, levlt, U 273,/ a községtől enyhén északkeleti irányban a Nádudvari határ felé egy térképi ábrázolásában is szemmelláthatóan vizlevezetés céljaira készülhetett, de Ördögárok elnevezéssel illetett mesterséges földmüvet jelöl, Réső Ensel Sándor 1866 augusztus 29,-én Márton Károly erdésszel és Tóth Ferenc városi főjegyzővel szemlélte meg. amint ő nevezi, a Csörszároknak a debreceni határban található szakaszát. /Réső-Ensel: Csörszárka. 13. o.l Szerinte ez a «begyepesült hosszú vonal az Ohaton kezdődve Zámon keresztülmegy, és Nádudvar alatt szakad a Hortobágyba». Réső-Ensel ezen leírásából semmiképp sem lehet megállapítani. hogy mit látott és hol látta. Azt, hogy bár a terepen, de jóformán egy pontnak határozható helyzetből, részben kísérőinek információi alapján közölte fenti véleményét, a sorok közül is kivehető. Többek között ez is egy olyan bizonytalanságot teremtő tájékoztatás, amely a Debrecen körülj, de általában az alföldi sáncok kérdése körüli homályban a tisztánlátást nem segiti elő. Legalább egy pontján jól meghatározott bármilyen földműnek, amelynek maradványai a föld felszínén még láthatók, minden irányú kiterjedése ásó segítségével gyakorlatilag megállapítható. Ezekután a Debrecentől nyugatra eső és felsorolt adatokkal tovább foglalkozni nem fogunk, részben mert bizonyithatólag meghatározott, részben meghatározható, nem az általunk vizsgált földsáncok kategóriájába tartozó létesítmények, részben pedig azért, mert oly szórványjelenségekkel állunk szemben, amelyeknek hovatartozása csak a nagy alföldi sáncszakaszok minő összefüggésekben való létezésének megállapítása után remélhető. Mindenesetre tudomásul kell vennünk, hogy az emiitett területen is kérdések merültek fel, amelyekre mindenre kiterjedő, határozott választ adni nem tudunk. Folytatnunk kell Debrecentől délre az Ördögárok nyomainak összegyűjtését, Már az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján is feltehető, hogy Debrecentől keletre egy másik sáncvonallal kell számolnunk, amelyet Rómer Flóris is jelzett. Sajnos ősrégészeti térképe annyira sematikusan ábrázolja a vonalakat, hogy esetünkben pusztán csak a második vonal feltételezését lehet megállapítani, A Compte-Rendu-höz csatolt ősrégészeti térkép különben Tiszántúl, a Tisza és a Feketekőrös vonala közök