BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

- 67 * /1935/ s a mult századokban még inkább felismerhetők voltak.» 1347-ben a szalóksámsoni határjárók - irja Zoltai - Szalóksámson. Tur / Hajdú/Sámson és Ároktelek hármas határától fogva tágas sikon keresztül követik a Nagyárkot. / «ad unum fossatum ark vocatum.„»/ ismét «in rippa ejusdem magni fossati infra per largium spácium currendo...» / Anjou-kori Oki. V.48, a következő adat 1744-ből: «A Csere szélén a v. pércsi- középső ut mellett az Ördögárka partján északról vagyon két liatár.» /Debr.Levlt, Ohati stb. ir, 294, Azt irja Zoltai. hogy a hatházi és debreceni erdőkön néhol ma is felfigyelnek rá az ottani lakosok és vadászok. A hortobágyi Juhföldön. a Gyováti halom felett és az Árkuson tul. Kocs felől némi maradványait ő maga is megfigyelte, Itt Rómer adataira, illetve Comte-Rendu-re hivatkozik, Vántsa György 1904-ben / Vántsa György: Az Ördögárka. Debreceni Képes Kalendárium az 1904. évre 63-67. o./ ir a Debrecen város területén, illetve határán, és abban az időben is még sok helyen «csaknem teljes épségben feltalálható» Ördögárokról. Vántsa szerint Biharmegyéből a «Bánk» nevü erdőségnél jön át a debreceni határba, és innen északi irányban, a zárni pusztán lévő templomromig, ahol északkeleti irányban Ohaton át vezet a tiszacsegei határban Ároktő felé, Váncsa előadásában az az érdekes, bogy a Bánki erdőben ő az ottani földvárat irja le mint az Ördögárkot, de attól keletre mintegy 500 m. távolságra e8y párhuzamos, kisebb árokról is megemlékezik. Nem idézem tovább Vántsát. mert az amúgy is bonyolult dolgokat még áttekinthetetlenebbé teszi azáltal, hogy pontos helymeghatározásokat nem,csak irányokat ad. A bánki földvár viszont egy komoly őskori erődítmény. / Makkay János közlése 1957/. Az Ördögárok vonalát Debrecen területén különben ugyanugy ismerteti Balkányi Szabó Lajos is 1865-ben, /Debrecen helynevei/ «...egy roppant árokszerü begyepesült hosszú vonal, mely a sámsoni határból az úgynevezett Székigyakor felől jön, s a Nagycserén és Bánkon át déli irányban a mikepércsi határba megy, Ennyi adat birtokában most már tovább haladhatnánk délfelé, mert bár következő adatunk nem a mikepércsi. hanem a nagylétai határba vezet, az Ördögárok déli irányú folytatása bizonyos. Egy másik adatsor miatt azonban vissza kell térni Debrecenhez. Zoltai. Váncsa és Balkányi-Szabó adatai ha nem is pontról pontra, de Debrecentől keletre adják meg az Ördögárok vonalát. Amennyiben az Ároktelek, Ároki rét, Árkos rét megnevezések kapcsolatban vannak az Ördogárok vonalával, akkor ugyanugy mint a Szaloksámson, tursámsoni és ároktelki hármashatárok, a Nagycsere erdőrész, valamint Bank és a bánki földvár. Debrecentől keletre esnek. Egyébként közelebbi meghatározást is ad Zoltai, /Települések, egyházas és egyháztalan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV. századokban.