BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

- 68 19 2 5. 58,0./ Ároktelekes Debrecen városának a hajdusámsoni határ délnyugati részén Martíaka szőllőskerten innen fekszik Árokrét nevű párszáz holdas birtoka. A középkorban ennek környékét hívták Árokteleknek, bizonyosan arról az ásott árokról /ad unum fossatum árk vocatum/ mely ezen a tájon több helyen ma is jól felismerhető. A homályos eredtü mesé« Ördögárok ez,,.,.,„ stb, / Geometrica delineatio Praedii Bank... anno 1771 concinnata per Georgium Kováts iuratum gemetram. Debreceni áll. 58 levlt. DvT. 72./ a földvár helyzetére vonatkozólag - / Geometrica Delineatio Totius terreni Possessionis Samson. Kováts György Jur.Geom. 1756. Debr, áll. levlt. DvT. 170./ «Árkos-rét» fekvésére vonatk. / Cim nélkül: Nagycsere. Pacz. Fantsika, Nagyerdő, Apafa, Fegyvernek, Ondod, Ebes, Szepes határrajza 1825-ből. Deb

r, Áll.levlt. DvT. 235, Az «Ároki Rét, a Nagycsere és a Bánki erdő fekvése miatt../ Marjai Márton debreceni tanár 1960-ban. az alábbiakat közölte velem: «A Nagyerdőn egy széles árok, mely az erdőséget észak-déli irányban szeli át, kb. 1 km. távolságra a Debrecen-Hatházi úttól nyugatra és azzal részben párhuzamosan látható. Az erdőt átvágó nyugat-keleti irányú távvezeték irtási sávja mellett árok és töltés a város felé halad egyenes irányban a köztemető kerítéséig. Nyomai bent is látszottak, A főkaputól nyugatra jön át az utón. Itt semmi nyoma nincs már de az irtásföldi veteményen újra megtalálható. Iránya a főkaputól az Árpádtéri templom felé húzott egyenes vonal.

1' Az emiitett. vezetéki irtástól észak felé az árok, és nyugati oldalán a töltés a Pallagi Technikum iskolaépülete irányában az erdőben hibátlanul megvar.,Az árok méreteit Marjai 4-5 m. szélességben, mélységét 0.5-1 m„, a töltés szélességét 4 m., a magasságát pedig 0.80 1,30 m. közöttinek adja meg. Marjai adatai nyomán a debreceni köztemetőn belül én is megtaláltam a sánc egy szakaszát. Marjai Márton adata azért értékes, mert levelében irja / 1960 julius 22./, hogy tudomása szerint a korábbi kutatók, mint Rómer, Téglás, Zoltai az Ördögárok vonalát Debrecentől keletre jelölik meg, «Ezt Hajduhadházon" - mondja Marjai «és Urdombjánál is nyomoztam, azonban a müvelés alá fogott futóhomokon már nem találtam.»,,. A külső vonulat folytatása megvan Konyár mellett a legelőn, Pocsajnál is mondják, de itt csak a nagyméretű, hármas tagolású Leányvár nevü földvárig jutottam.» Ezek szerint az adatok szerint Debrecen területén esetleg egy ícettős sáncvonallal kell számolnunk, amit azonban csak egy mindenre kiterjedő részletes terepbejárás dönthet el, mégpedig a részleteknek az 1: 25,000 méretarányú térképen való bejelölés mellett. Amennyiben a továbbiak során a Nagyerdőn és a temetőn keresztül húzódó sáncvonal iránya az Árpád tér felé igazolható, feltehető lenne az a kérdés, hogy nem került-e összefüggésbe Debrecen város valamely régebbi város ke ritésével, avagy Zoltai nem az 1593 és 1671 közötti városároknak tünteti fel e„L