BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

- 66 * kellett lennie folytatásának ugy észak, mint dél felé. Erre nézve többrendbéli bizonyítékkal rendelkezünk, Zoltay Lajos említi / dr,Zoltay Lajos: Debrecen vizei. 1935, 26, o„/, hogy a hajdú megyei levéltárban található, Bek Pál által 1786-ban a Hajdúkerületről készített térképen a Hatház és Hajdúböszörmény közti erdőségben «Agger antiqua v. Csörsz árka" van berajzolva. Ezt a térképet a debreceni áll. levéltárban nem sikerült megtalálnom, de egy másik, ugyancsak a böszörményi határt ábrázoló és 1783-1786 között készült térképre akadtam. /Tabula exhibens terrenum oppidi Haidonicalis Böszörmény anno 1783-1786 Bek Pál irányítása mellett Hankóczy László és Király György készi54 tették Debreceni áll levlt. HmT, 624./ melynek egy jobb fenntartásban megmaradt 1866 évi másolatát /Hajdúböszörmény város határának térképe. Hankóczy Jakab és Király György 1786-ban készült térképéről másolta Balthazár János 1866-ban. Debreceni áll. levlt. HmT. 659./ összevetve II. Fekete Péter adataival, tökéletes tájékoztatást ad az Ördögárok itteni vonaláról. II. Fekete ugyanis egy 1737 és egy 1778 évekből, Böszörmény és Hatház közötti határperekből tanúkihallgatási jegyzőkönyvi adatokat közöl. /Hajdúböszörmény helyneveinek adattára. Gyűjtötte és feldolgozta: H. Fekete Péter, 1959. A Magy. Nyelvt. Társ, Kiadv. 102. sz.l 1737-ben tanu «...ugy hallotta,...az eleitől .napfeljött felől az Ördögárka a határa.» 1778-ban pedig szintén tanu vallja «Az Ördög árka napnyugatról az holott öszve ütközik Böszörmény várossá és Hatház várossá terrénuma». A levéltári fasc. számát nem sikerült megállapítanom, de azonkívül, hogy szerző is megemlíti: a Kiserdőtől való határjárás lajstromáról van szó, az Ördögárok egy szakasza volt a határ Böszörmény és Hatház között. A további meghatározás sem térképen sem a terepen nem fog nehézségbe ütközni. Még egy adatot közöl ugyanabban a munkájában H. Fekete 1795-ből,: «Büdöskuti Erdőnél lévő szegellet határától fogva az Ördögárka mentében a Sashalomig» / Prot.g.524./ Ez az 55 erdőrész a II. katonai felvétel XLIII-48 lapján a «Böszörményi Peres» erdőhöz délfelől csatlakozó erdőrész» Az Ördögárok további vonalát rajzolja Zoltai a következő adattal; / Zoltai id. mü. 26. o./ a hatházi erdő felől az Urdombjától nyugatra 260 ölnyire vonul a Nagycsere felé. A debreceni levéltár térképgyűjteményének 1835 évből származó 31. sz„ térképére hivatkozik, de sajnos ezt sem találtam meg az állami levéltárban, ahol jelenleg tárolják az összes térképanyagot. Egyebekben ez az adat közelebbi helymeghatározást is tartalmaz, és tartja az Ördög árok eddigi irányát is. /Térképe n, sz. kir, Debreczen város birtokában lévő u.n. Nagy Erdőnek. Szabó Keresztszegi János hiteles földmérő, a bölcselkedés doktora, erdőmester és táblabi56 ró. 1820 körül. Debreceni áll. levlt. DvT. 169,/ Ezzel elértük Debrecen város területét, és itt kezdődnek az uj problémák, Zoltai Lajos. «Debrecen vizei» cimü munkájában Ördögárok cimszó alatt azokról a «felderítetlen eredetű, mesésmultu alföldi nagy földmüveknek .jnaradványai*-ról közöl egy pár adatot, melyeknek «maradványai most is feltünedeznek