BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Tiszántúli sáncok
- , előtt az emiitett sok nevü útvonal abban az időben valami, a többi úttól elüt) sajátossággal rendelkezhetett, ami miatt a helyi tájékozódások után a felsorolt különleges nevekkel is látták el. Érdekes akkor is, ha előttünk még ismeretlen térképekről másolták adataikat, de még érdekesebb, ha a helybeliek tájékoztatása nyomán jutottak ezekhez. A Csörszárok elnevezés a Duna-Tisza közének sajátossága, mig a tiszántúli árkok az Ördögárok nevet viselik. A fenti adatot megerősíteni látszik egy 1811-ben készült úrbéri térkép /Térképe Szent Mihály helysége határának, felmérte 1811 évben Losontzi Jósef, Másolta 1842-ben Juhász Mihály h, mérnök. OrszXevlt. Helytartótanácsi Div.ll./ melyen a Szent Mihály helységből. Nagy Kálióra vezető uton. részben azt keresztezve és mellette, egy ároknak vagy töltésnek vonala van kirajzolva, mely a «Mursitó», «Függőhalom. Meggyes halom. «Les Kútja 1 1 irányában a kállói útra merőlegesen futó dorogi ut irányában halad. Ettől a keresztezési ponttól egy rövid szakaszon a nyíregyházi határt jelölte. Az emiitett térképen az árok- vagy töltésvonal mellett felirat nincs. Ha ezekután megnézzük az 1: 200000 méretarányú térkép 39 48" lapját, azon Büdszentmihály-Benehalom felé. mely halomnak ma is az a neve mint másfélszáz esztendővel ezelőtt, és azon tul is. csekély térképi eltérést találunk az uj és a régi térképek között. Itt tehát a Csörsz, vagy Ördögárok teremtette meg töltésével az ut lehetőségét. A mezőgazdaság mai nagyüzemi átalakulása miatt feleslegesnek tartom itt a régi nyomokat takaró dűlők és dülőutak részletes leírását, mert ezek beazonosítása csak a terepen történhet meg. Az ut Büdszentmihályról Fehértóra még a századfordulón is az Ördögárok hajdani nyomán vezetett. Hogy ennek az útnak nyomát hol vetette le magáról délnek fordulva, hogy egy másik dülőutat vegyen a hátára, arra már csak következtetni lehet abból, hogy az emiitett «Vaskapu* jelzéssel találkozunk a sik vidéken. A következő pontos adatunk Téglás község határából való. amelyen keresztül halad az Ördögárok. Kneidinger Téglás községről a XVIII, században készített tér53 képén /Kneidinger atlasz. Orsz. Levlt. Kam. 830. 29. 1, Mappa territorii Téglás./ a sánc enyhe északkelet-délnyugati irányban átmegy a határon. De még 1864-ben Pesti adatgyűjtése során, a község is jelentette a következőket: «Ördögárka vagy Csörszárka az egész határt északkelettől délnyugat felé keresztül metszi., A mélyedés, bár min dig mivelés alatt van, most is tisztán kivehető, innen gondolható, hogy hajdan valami nagy^ szerű sánc lehetett. Hagyomány szerint Csörsz vezér készítette.» Eszerint az adat szerint Fehértó előtt kellett a sáncnak az úttól elválni, ez az irány pedig áthalad a «Vaskapu* táján valahol. Kneidinger szorosan csak a téglási határt ábrázolta térképén. Az a tény, hogy a határon átmenő Ördögárkot határozott sánc, - tehát ároktöltés vonallal jelezte. valamint az, hogy majdnem száz évvel később a község még mindig láthatónak jelenti az állandó koptatás ellenére, mutatja, hogy még a XIX. század folyamán is meg
