BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Tiszántúli sáncok
gyakorlati hazai sánckutatásnak. A kartográfia terén azonban Marsili után csak Rómer próbálta térképen ábrázolni a feltevéseket, de szoros összefüggéseket ő sem rajzolt a Tiszán inneni és tuli sáncvonalak között A későbbiek során Bartalos próbált kapcsolatot találni terepbejárásokon szerzett tapasztalatok utján azzal a Tiszadobnál haladó «gyepÜYonal'-la.L mely mint mondja térképen is van jelezve. Tényleg a II» katonai felvétel XLJ-45 térképlapján Tiszadob és Tiszadada között egy délről 51 északiirányba a Tiszába torkoló árok mellett a Cseszárka felírás látható. E körül a földsánc körül megoszlanak a vélemények. Gallac János / Monografía a Kőrös-Be rettyó völgy ármentesitéséröl. 1896. 23o„o./ munkájában Huszár Mátyás mérnöknek az 1830-éví«tiszai áradással kapcsolatos leírását közli: Tiszadobnál,a dadaí csárdától a Csörszárkáa keresztül vezető ut» s innen a Csörszárka mentén Laposhalom felé Ludashát és Gordon között a szántók magas fekvésű részei szárazon maradtak, a vidék többi része köröskörül elöntye. Pesti adat gyűjtése 1864-ből: Tisza Dob. Csörszárka Csörszföldvárával hajdan históriai nevezetességű lehetett. Mai napig sáncai nagyon láthatók, sőt a mélyedések századokon keresztül is képesek lesznek az idők viszontagságaival dacolni. És végül Szabolcs vm. monográfiájában / Szabolcs vm. őstörténete; Jósa András. 395. o./ «A tiszadobi földvár háromszög alakú. A vártól délfelé a látóhatárig, vagy még tovább is egy több méter széles árok vonul, amely árokból kikerült földtömeg nem egy oldalon van hányva, tehát inkább vízlevezető csatornának látszik, mint Csörszároknak, azonban Téglás G. és Bartalos Csörszároknak tartja. A fenti adatokhoz magyarázat nem szükséges. Keressük most már tovább azokat a nyomokat, amelyek Marsili számára is adatokat jelenthettek az alföldi sáncvonal megrajzolásakor. Az I. katonai felvétel összesítő, úgynevezett Neuféle térkép / Geographische Charte des Königreichs Hungarn. aufgenomen unter der Direction des Hr. Obrist v. Neu in den Jahren 1782. 83, 52 84, Orsz. LevltJ 15. lapján "a Bud-Szentmihálytól la mai Tiszavasvári/ a Nagykállóra vezető ut jelzése mellett, amely a Benehalomnál a Ciganszky szállás táján kettéválik és ez a másik ága egy durva délkeleti Íveléssel Ujfehértóra vezet, több felirat szerepel. Mindjárt Szent Mihály után «Csehárka Graben 8, a következő felírás nem sokkal távolabb «Cezarok Alter Graben 8, Ott ahol a Benehalomnál délnek fordul az ut: «Csekarke Alter Graben 8. Ujfehértó előtt pedig «Ördög árok 8 az utjelzése melletti felirá-s. Ez az ut a Benehalom előtt egy szakaszán egyben a hajdú városok határát is jelezte a XVIIJ. században. Ugyanennek a térképlapnak egy másik érdekessége, hogy Ujfehértótól kissé északnyugati irányban, kb. 5 km.-nyi távolságra, egy Dorogra vezető úttal párhuzamosan haladó dülő és egy észak-déli irányú hasonló ut keresztezésénél «Vaskapu 8 feLirás van. Ez az észak-déli irányú ut az említett Csörsz-Ördögárok vonalból ágazott el, és halad Téglástól nyugatra Hajduhadházra, Feltehető, hogy az első katonai felvételeket végző osztrák tiszúek
