BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Csörszárok

- 60 Ezeknek a XVIII. századi kartográfiai adatoknak egyrészét még megtaláljuk a XIX. század közepének térképem is. Az úgynevezett II. katonai felvétel 185846 ban készült XXXVIIK47, lapján Mezőkövezsdtől délre, a Mezőkövezsd-Szt.ístván közötti köves úttól kezdődően a M.Á.V. vasúti töltéstől kb. egy km-re délre, délnyugati irányban halad egy árokjelzés «Csörsz árka* felírással. A csatlakozó lapon nincs jelezve a folytatása. Ezt az adatot megerősíti az 1: 25000 méretarányú térképek 4865/ 3-as lapja. Erre a már egészen elmosódott sáncvonaldarabra 1960 nyarán engem is rávezettek a helybéliek. A Dormándtól meghosszabbított egyenes mentén, Pesti Frigyes körlevelére 1864-ben adott válaszok nyomán / Orsz.Széch.Könyvt, Kéziratt.Fol. Hung.1114/ a következő további adataink vannak. Keresztes Püspöki: «A Csörsz Árka, mely a falu határában véve kezdetét, délnek a kövezsdi határba szakad.» Gelej község jelentése: «Canalis Sz./sic!/ a régi Kis C^örszárka maradványaiból,» Igriczi az alábbiakat közli: «A Csörsz Árka a mi az igrici határon keresztül fut és több határokon által a Tisza folyamáig halad». A két Tiszamenti község már csak egészen halovány nyomokat közöl. Tiszaoszlár: «Nyugatnak Csörszárok vizállásos szántóföld.» Tiszapalkonya község pedig csak az «Árkus sor dülő»-t említi meg 1864-ben. Összefoglalva az elmondott adatokat: bizonyítékokkal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy az eddig ismertetett két Csörszárokvonal felett, egy, a felső sáncvonalból kiágazó, vagy azzal párhuzamosan futó harmadik Csörszárok létezését is fel kell tételeznünk. Ezekután térhetünk vissza Bartalos Gyula adataira, aki a következőket állítja: /Heves vm. monográfiája. Magy.orsz. vmgyéi és városai. Bartalos Gy.: Heves v.m. őskora. 432„o. továbbá Bartalos id.mü . Magy.orsz. önnállásának... stb, lo4. o. / «Széltében ismeretes, hogy Tiszadobnál halad egy, „„gyep üvonaL,„melyet a müvelés alatt álló földeken még néhány évvel ezelőtt tisztán kiismerhettem.,,, 1 efelé Tiszapolgárnak jártam ki a Rejetanyának, Katahalomnak, Bokahátnak, Csikordnak a Görbe tó felett.» Azért tértem át Bartalos munkája Tiszántúlra is vonatkozó részére, mert, bár leirt vonalát nem tekinthetjük összefüggő egészként bizonyítottnak, ezekben a sorokban próbál szerző összefüggést teremteni a Tisza-Duna közi és a tiszántúli sáncvonalak között, A Reje tanya, Katahalom nagyjából a tiszaszederkényi Sajó-Tisza torkolat táján vannak. Most tovább idézem Bartalost: «Majd átmenve a Tiszán napnyugati irányban Tisza Oszlár felett húzódik Nemes és Puszta Paraszt Bikk között a Csörszárka dülő, majd a Burokhalom alatt Gelej felé tart Keresztespüspökinek» onnan Mezőkövezsd alá tér a kilencedik dülő alatt a Borjujárásc-n. hol ismételve megtekintettem a szihalmi határban. A Burokhalomtól majd Keresztespüspökiig / a mai Mezőkeresztes/ ki van rajzolva Domby Istvánnak a borsodi koronajavakat feltüntető térképén, mely tulajdonomban vagyon. Ugyanazon Mezőkövesd alatt is ki van rajzol-