BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Csörszárok

7 61 va. nem különben Tilajpuszta mellett az alább huzodó Nagy Csörsz árok is.

3 Jegyzetben közli térképét: Mappa Regio Coronalis Comitatui Borsod ingremiati Dominii 47 Diós-Győr Delineata Anno 1818, per Stephanum Domby Cameralem Geometram. Itt abba kellene hagynom Bartalos idézését, mert ez a pont lenne kapcsolható a Füzesabony- és a Dormándtól 3 km-re nyugatra eső töréspontnál folytatódó középső Csörszárokvonallal. mely tovább, mint tudjuk, a Tarnabod-Visznek-Árokszállási irányt követi. Sajnálatomra azonban folytatólagosan is meg kell hagynom a szót Bartalosnál, mert a következő sáncvonal részleteit részben térképekkel igazolja, részben pedig saját észleléseire hivatkozik, amint azt eddig is tette. Bizonyos vagyok abban, hogy amit Bartalos leirt, azt látta is, csak az nincs bizonyítva, hogy amit látott, az a Csörszárkokkal szoros összefüggésben van. Tehát Szihalomtól folytatom Bartalos terepbejárásának ismertetését. «Szihalomtól nyugatra Puszta-Szikszónak tartott e vonal, de már nagyrészben el van egyengetve. igazolja ezt Hazael Hugónak a XVIII. század közepén felvett kerecsendi határtérképe

3 Ennek a térképnek eredetiét nem láttam, de ennek Bartalos által készített másolatát megtaláltam az egri állami levéltárban. /Mappa Episcopalis Boni a P. 48 Ilugone Hazael S.Ord. Serv.Episc. Geometr. Bartalos másolata. Egri áll. levlt. T.147. / «Ez a térkép

3, folytatja Bartalos: «az árkot «Kis-Arok

3-nak jelzi s elágazó darabját is kirajzolja. Onnan a Logopartnak tartott, majd Kompolt és Kaál határa közt ma csak kis árokszerü csekély nyomai láthatók. Világosan ki van ez rajzolva a Kápolna, Kiskompolt, Iklát egri püspöki uradalmi. 1755-ből származó térképén a Kis-Árokkal meg elágazásával, nem különben a Nagy-Csörszárokkal.

3 Ennek a térképnek is csak másolatát tudom bemutatni. /Mappa Episcopalium Bonorum Kápolna. Kiskompolt et Iklát 49 etc........ a P. Hugone Hazael 1755. Másolta Bartalos. Egri áll, lvlt. T.6. 146,/ A továbbiakban Bartalos a sáncvonal Kerecsend-Eger felé való elágazására vonatkozó adatokat közöl, a harmadik Csörszárokvonalat tovább köti össze Nagyút Karácsond Gyöngyöshalász-Réde felé. amint mondja «csak egyes nyomai s emléke

3 alapján, mig Selyp és Apc között már világosabban véli látni. A szent jakabi hegyen, Filimes pusztán, ahol a Zagyvavölgyön halad át, az ecsegi hegyeken át a bujáki Őrhegynek, Feketehegynek, Szandavárnak vezeti a harmadik Csörszárok vonalát, melyet «darabjaiban magam láttam

3 irja Bartalos. /Bartalos id.mü, Io6-lo7.o./ Véleménye és ugy látszik egyes helyeken végzett terepbejárásai alapján Szandavártól Becske- Cső vár-Nagyszál Katalin puszta-Nagymaros felé jelöli ki minden bizonyítás nélkül a sáncvonalat. Részletezés helyett bemutatom Bartalosnak adatai összefoglalása alapján készített térképét,/ A Duna-Tiszaköz felső vidékének Csörszárkai. Rajzolta Szatmári László. Melléklet Bartalos Gyula: Magyarorsz. önnállásának .kivívása... a Csörszárkoknak mi it haditényezőknek felhasználása által. 191o-ben megjelent munkájához,/ Bartalos nemcsak a Duna-Tiszaközén, a Mátra aljában, a Cserhát és a Bir-