BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Csörszárok
/ r 53 után ott szakad meg a sánc, ahol kevesebb a vízjárás. Ettől a ponttól már ugy a régi, mint a legújabb térképek feltüntetik a Csörszárok vonalát, Egeffa:rmos alatt eddigi délnyugati, irányát derékszög alatt változtatja északnyugativá, határozottan jelezve, hogy egv, az építésének idejében bizonyára vizes részt kikerült, és egyenes irányban megy Mezőtár kánynak, Ez a község közvetlenül a sánc. mellett települt, Mezőtárkánytól egyenesen halad Dormánd felé nyugatnak, de félúton a Laskó patak keresztbe szalad a Csörszároknak és annak árkát birtokba véve. Mezőtárkányig abban folyik, A község nyugati szélén hagyja el a sánc 27 árkát, hogy a falun tul azzal párhuzamosan folytassa útját délkeletnek. Körülbelül 3 km,~re Dormánd után a Csörszárok eddigi nyugati iránya 28 egy hirtelen töréssel délnyugatira vált, és ezt megtartja Tarnabodig, ahol újra elfoglalja árkát a víz. Előbb egy rövid vízlevezető csatornává alakították át egy kis szakaszát az elmúlt évek során, de a mult század második felében már kiásva a Csörszárok árok részét, a Tarna. folyó részére átalakították Zaránk magasságáig. Ez a folyó folyik most a vonalán, A Tarna szabályozás előtti Csörszárok-keresztszelvények tisztán rajzolják a töltés és az árok idők folyamán változó alakját, /Tarna folyó lejtmérése, l853.0rsz,Lvlt. Vízrajzi Int, 51„sz f A Csörszárok hossz-szelvénye Bodtól Zsadányig, Keresztmetszések a Tarna vize lejtméréséhez. 1853, OrszJLevlt,Vízrajzi Int, 52. Keresztszelvények a Tárnán Bodnál,/^ ^ Hogy a kultura beavatkozása nyomán milyen hatalmas ellentétek keletkezr hetnek. melyek minden régi nyomot eltüntetnek, arra példa a Csörszároknak az a pontja Zaránk közelében, ahol a Tarna délnyugat déli irányban a sánc eddig követett, vonalát elhagyja, A Tarna 20 métert átfogó két gát közötti szélessége, és 4 méteres mederfenék és töltéskoronatető közötti különbsége, pár méteres távon, folytatólagosan a sánc nyugati irányában átmenet nélkül változik át majdnem csak barázdává. Ez is, az is a Csörszárok vonala. Itt a vizszabályozás. amott az eke működött közre az átalakulásban. Ez a barázdanyom azután beletorkollik a Zaránk-Visznek közötti földutba, melynek, nyugati menetirányban.a jobboldalán jól kivehetők helyenként egy nagy ároknak saját töltésével is behordott körvonalai. Ez az ut Visznekig, a ma Gyengyának nevezett vízfolyásig követi a sánc vonalát. A Gyengyától a vi-szneki temetőig minden nyom elmosódott, de a temetőn átlósan, a Gyöngyös patak mellett lévő régi vízimalomig, egy ároknyom vezet a sirok között. Az irány egyezik a Csörszárok vonalával, amely a vízimalomtól ismét a Gyöngyös vizének vezetésére szolgál Jászárokszállásig. 1956 ban egy ponton még látni lehetett a mederszabályozás után megmaradt régi ároknyom- részletet a jobboldali töltésen belül. Jászárokszállás előtt közvetlenül nagyon homályosan megfigyelhetően lép ki a mederből, de a község belterületén az utcák között nyoma már nem követhető, A helyi hagyomány azt tartja, hogy az árokszállási templom a Csörszá-
