BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Csörszárok

- 54 rok partján épült, ami a községen kivüli, keleti és nyugati vonalszakasz térképen való összekötését figyelve, lehetséges. Jászárokszállás nyugati oldalán egy áteresz jelzi a Vámosgyörk-Ujszászi vasútvonal és a Csörszárok keresztezéséi, ameiy itt az Ágóra vezető kövesutat hordja magán annak déli irányú elfordulásáig. Azon tul a Csányra vezető földút és a Csörszárok egyet jelent. A tanyai lakosság közlése szerint ezt az utat Jászárokszállás és Csány között köves uttá akarták kiépíteni, de csak a földmunka elvégzéséig jutottak, azzal sem az ut egész hosszában. A földmunkák során nemcsak szélesedett az ut és mégjobban betöltődött az árok, amelynek töltését már addig is közlekedésre használták, de kiegyenlítették a magasság különbségeket is ugy, hogy az eddig a terepalakulásokat követő Csörszárok-uttöltés ma közel vízszintesen halad. Nyoma Csányig teljesen elmosódik. Ezzel szemben Csány községnek a XVIII. századi állapotokat ábrázoló térképén a Jászárokszállás-Csány közötti útnak a község határán belüli része «Csősz Arka» felírással van ellátva. /Mappula territorii possessionis Csány. Copiata per Litzner Joannam geometrem, 1792.-ő körül. Egri áll. levlt. T.19./ Az irodalmi és kartografiai hagyományok azt tartják, mint például Herbert János Írásában is olvasható, /Herbert J„: Jászárokszállás nagyközség monográfiája/ vagy Mikovinyi térképén is látható, hogy a Csörszárok Csány községnél egy halommal, Csörsz khán dombjával kezdődik. Az említett XVIII, századi csányi térképen a községnek keleti részén egy «Kis halom* felírás található. Ez a hagyomány különben már a XIX. század legelején megtalálható Horváthnak többször emiitett. a Jászkunokról szóló munkájában is. Bár a további nyomok elvesznek, mégsem hagyhatjuk abba Csánynál a Csörszárok vonalának vizsgálatát. Varsányi János mérnök adataira hivatkozva már Romer feltételezi a Csörszároknak Vácig történt hajdani kiépítését. Varsányi szerint ugyanis Magyalos. Erdőtarcsa és Kálló községek határában is láthatók sáncok. / Compte-Rendu 1878. 67. o/ Pesti Frigyesnek 1864 ben történt adatgyűjtése során Kartal község a következőket jelentette a vármegyén keresztül: «... de van itt még egy árok is az erdőben, amely a népmonda szerint Tatárárkának vagy Csörsz király árkának neveztetik, mely hajdan, kissé most is látható ayomonihatárunkon, illetőleg szántóföldeinken is keresztül a Hévízi határ csücskének egész Jászárokszálláson tul fekvő , . , olvhatl.irás.... ig terjedt, és ott egy határdombbal végződött*. Még egy jelentése volt Nagy-Kartalnak. amelyben ismét említi az egész határon átvonuló «Tatár sáncokat* /Pesti Frigyes: Helységnévtár. Orsz. Széch, Kvt.Kéziratt. Fol. Hung. 1114,/ A Verseg-Kálló Galgamácsai határon át húzódó sáncvonalat XVIII. és XIX, századi térképek is igazolják. / Mappa Ouaestionem Metalem inter Territoria Praedii Mindszent et Possessionis Versegh subversantem representans, 37 38 XVIII. szzd, vége, Pest-Nográd megyei áll. levlt. 42. Váci püsp.gazd. lvlt./ ' A Csörszárok jelzéseinek folytatása jelentkezik a szomszéd Kálló község térképén, sőt az aszódi határ szögletében a «Nagy Völgy bérce»-nél «Csörszárok kapuhely» is