BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Kisárok

48 a mód, ahogyan ez a fóldmü ezen a leirt, és az erdőben, ma még a talaj felett lát ható hosszában a tér domborzati viszonyaihoz alkalmazkodik, annélküJ hogy eredeti nyugat - keleti főirányát elveszítené, igen figyelemre méltó. Az a törés viszont, mely ennek a Valkó-Vácszentlászló közötti szakasznak mindkét pontján az erdőhatáron a szántóföldekkel való találkozásnál bekövetkezik, amikor a sánc az oltalmazó fák közül kilépve a szét a viz és az ember állandó hatókörébe kerül, mutat ja az egyes vonaldarabok kiesésének okait, A szántóföldeknek az erdők kárára történt térhódítása elpusztította a sáncokat is, A laza, homokos talajon nyomnélkül történik a pusztulás, a kötött talajon legalább a nyom megmarad, mely szántás után, és kora tavasszal messze látszik, A vácszentlászlói határban az erdőt bezáró drótkerítésnél még teljes nagy ságában áll a töltés, Sürü fiatal fákkal van benőve, és látni jól az árkot is. Joggal tarthatná bárki elhagyott vasúti töltésnek, mely pár lépés után a kerítésen tul a szántóföld szélén hirtelen megszűnik, csak a keresztmetszetét lehet szemügyre venni. Vonala., a hajdani töltés egy darabig még dülőutnak szolga', de csak a gya korlott szem látja, hogy ez valaha más célt szolgáló létesítményből kopott idáig. Azontúl csak a szi n, és az enyhe homorulat jelzi a messze huzó nyomokat a hé15 vizi utig. Azon tul, a szántóföldek között már nem tudtam nyomára akadni. Egy, a XlX.század közepe táján Tura község határáról készült térkép a zonban igazolja a Csörszárok akkor még látható egyes szakaszait a Galga folyása ig, a jászfényszarnsi határig, /Tura helység határjának abrosza. Név»évsz,nélk„XIX. század közepe. Pest-Nográd mJevlt,Urbéri tkp, 325,/*^ Vácszentlászló felől, a köz ségnek a térképen ábrázolt határán, a turai erdőknél, a «Juhakol» szélén van ki rajzolva. A községtől délre a «Legelő» és a «Képöskut» irányában, keresztezve az egyik fényszarusi utat, az «Angyal nád»-nál, a boldogi és a fényszarusi határ talál kozásánál éri el a Galgát. Sajnos a térkép sárguló papírján a lialavány rajzolatokat a megóvó hártyapapiron keresztül nagyon nehéz volt fényképezni. Viszont ez a tér kép az egyetlen rendelkezésünkre álló bizonyító anyag a turai határra nézve. Az összehúzott, sematikus térképi vonalvezetéseken tul a Csörszárokra, illetve már a Kisárokra vonatkozóan Jászfényszaru területéről van részletadatunk. Mielőtt azonban áttérnénk a további részletadatokra, Réső Ensel ismerteié sének a Kisárok hátralévő vonalrészére vonatkozó pár sorát kell bemutatnom. I Ré ső-Ensel id.mü 9,e./ Azt irja ugyanis, hogy a Csörszároknak, ő így nevezi, Fényszaru-Monostor-Jászapáti Abáddal szemben a Tiszáig haladó vonalát Görög és Karacsnak 18o2-1811 években megjelent Magyar Atlasz u.kjl. lapjáról állapította meg. Ez már nem terepbejáráson alapuló megfigyelése, de hivatkozik arra, hogy «Ezen térképirókat pedig nevezetes kútfők támogatják, de még l8o2-löll ben maguk is észlelték itt nyomait». A Magyar Atlaszt Görög csak szerkesztette, az egyes lapukat