BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Kisárok

í, 4ÍI azonban a helyi viszonyok között tájékozott megyebeli mérnökök rajzolták, A Magyar Atlasz 11. térképlapja csak vonalát és irányát jelzi a Kisárok néven ismert sáncnak, a mérnökök azonban, akik a lapot rajzolták, még látták a részleteket, amik még ak kor megvoltak. Visszatérünk tehát Jászfényszaruhoz, Hogy Tura és Jászfény szaru között a Csörszárok hol lépi át a Galgát és a Zagyvát, pontosan megállapítani adatok hiányában nem tudtam, A két folyó torkolata közötti elmoesarasoáott terület eltüntet minden nyomot. A további vizsgálatok során erre a szakaszra külön figyelmei kell szentelni. A két község egymáshoz viszonyított földrajzi fekvése következtében a sánc vonalának nyugat-keleti vezetésében, a Zagyva táján egy észak-déli iránytörésnek kell beállni. Ez a körülmény viszont egy szakaszos kiépítés lehetőségére is figyelmeztet, amint azt a Felsőtiszamentén is látni fogjuk» A Tudományos Gyűjtemény egyik, három csillaggal jelzett cikkírója 1838ban a «Jász Nagy és Kiskun kerületek földrajzi ismertetésé» ben irja a következőket: /Tud. Gyűjt, 1838 IX.k. 67„o./ «Fénszaru fekszik .... a Zagyva folyó partján, ahol a Kisárok ezen folyót keresztül hasítja .... Szentegyháza ezen városnak a Kis-Arok felett vagyon épitve», Horváth Péter könyvében, /Horváth P, id„mü. 210„o

c/ ahol a Jász és Kun községeket és városokat ismerteti, Fényszaruról többek között a következőket irja: «, . . in occidentali Regionis angulo sita ad ripam fluvii Zagyva, ubi fossatum Kis-árok eundem fluvium transsecuit». A fentieknek részben ellentmond Réső-Ensel által irt alábbi ismertetés: /Réső-Ensel: id.mü ll.o./ «Hogy Jászfényszaru határában még az 1866, év után is nyomát lehetett találni a Csörszároknak, azt 1866 szept. 3.-án személyesen állította szerzőnek Deák József nagykőrösi gimnáziumi tanár». Elmondta, hogy a község észak keleti részén Monostor irányában haladva, a vásártérnek fennhagyott mezőségen mintegy 60 öl hosszúságban még épen találta. Partja befele, tehát a töltés délnek, az árok é~ szaki irányba esett. Nyoma az akkor ujonan felosztott földeken keresztül Monostor irányában vonult. Horváth Péter könyvéhez egy térkép van csatolva, melynek cime: ACVrata DeL Ineatlo Iaslglae et VtrIVsqVe CVManilae, Opera Laurentii Bedekovich geometrae. Metszette Karacs Ferenc 18o2. A térkép azonban, mint a khronogram mutatja 1782-ben készült. A térkép ugyanugy mint a Magyar Atlasz, Hevesiván-Kisköre irányában vezeti a Kisárkot a Tiszáig, Bedekovich Lőrinc a XVIII. és XIX. sz*"*1 egyik legjobb magyar földmérője volt. Főképp a Jászkun kerületekkel foglalkozott. Már 1779- től térképezett a Jászság ban, és amint Fodor Ferenc megállapítja /Fodor F, id.mü. I.k. 121, 127-129, o,/ nemcsak korban előzte meg a II. József korabeli felvételeket, de jóval felül is multa e-