BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Kisárok

ilyen pontokon csak az ásó dönthet. Ez a csonka, utolsó látható sáaedarab, a vele párhuzamosan lefolyó vizektől nem rombolva valószínűleg szélárnyékban maradt, a sáncra kereszt irányban haladó mezőgazdasági müvelés pedig lassan és fokozatosan terjeszkedve a domboldalon felfelé, a nehezebb munka elhárító hatása miatt a mai napig megkímélte az ellenálló darabot. A Csörszárok töltésének ezen Fót felől is szemlélhető, messzelátszó utolsó pontjától, a Somlyó gerincétől a nyugat felé hirtelen eső völgyben a Kisviz nevű folyás vezeti a csapadékvizeket, és a mogyoródi Kálvária domb és temető körül veszi fel azokat a forrásvizeket, amelyek a keleti kereszt völgyben települt, bronz és magyar középkori emlékekkel rendelkező ősrégi Mogyoród község születését alakítgatták. Ettől, a völgyközépen feltűnő egymagában kiemelkedő Kálvária temetődombtól a völgy mélyén nyugat felé futó viz Fót után a Mogyoród-patak nevet veszi fel, melyet az I.katonai felvétel XlV-ÍÓ-es térképlapján ob. Lieut. Abaffy, a Fürst Kinsky ezredtől vezényelt térképész tiszt lí83-ban tisztán és világosan olvashatóan «Tsirl Graben» teíirattaí jelöl.Az egész dolgot az teszi érthetetlenné, hogy a XVIII. század ezen magyarországi térképező munkálataiban közreműködő mintegy 60 tiszt között, a nevük után Ítélve, három magyar akadt, akik között az egyik Abaffy főhadnagy volt. /Fodor F.: id.mü lOb.o./ Ez a Somlyó felől a Duna. felé húzódó völgy vonalban meá*5gyezik a > Csörszárok kelet- nyugati irányával és nyomaival. Ha a további régészeti vizsgálatok során esetleg azt is számításba kellene venni, hogy a Csörszárok ezen a szakaszán nem is épült volna meg, ellenben a nyugatibb, dunakeszii szakaszoknak hajdani létezése bizonyítható, ugy azt kell feltételeznünk, hogy a Somló-mogyoródi kalvária-Fót közötti szakaszon maga a völgy, vagy annak különösen a Kálváriától nyugat felé látható, patakmosta meredek terraszai vették át «ß árok és töltés szerepét. Egyébként a szakirodalomban megadott irány és a Csörszárokuak a terepen létező és megjelölhető vonala jól illeszkedika tájba, Fótig kissé északnyugati irányt tart. és ha a Mogyoród- Fót közötti Kisviz déli terraszai viszik itt a Csörszárok szerepét, ugy ez a meghosszabbított vonal metszi a fóti parkot, amint azt Bartalos leírta. Folytatásában egy enyhe nyugati visszahajtással áthalad az alagl vitorlázó repülőtéren, majd metszi a lóversenypályát, és a Budapest-Váci M.A.V, vonalon áthaladva a Nádason keresztül éri el a dunakeszii Csörszárokdülő táját a Dunánál, /E /bOUO térk. 4962, Bp.~ Szentendre, 1933./ Mind ezt azonban csak egy régészeti vizsgálat igazolhatja. Meg kell jegyeznem azt is, hogy bár Marsili térk-épe, az Alföldet körülvevő sánc ábrázolása sematikus, mégis mig az Aldunánál közvetlenül a folyamig rajzolja ki azt, itt északon mintha azt látszana jelölni, hogy a sánc nem a Dunáig ér. vagy onnan indul, Lehet, hogy ez csupán rajzi vagy nyomdai tévedés," Most visszatérünk a Budapest-Gödöllő közötti 3„számu főközlekedési úthoz