BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Kisárok

- 46 és onnan folytatom a részletes adatfelsorolást, kelet felé haladva. Az átépített országút régi és uj pályája szakítja meg a Csörszárkot. A mély bevágás túlsó oldalán újból jelentkezik. d& csak az erdőben követhető nyomon. Vonalát az I.katonal felvétel XV iy„ lapja rajzolja «Tsirl Gráben* felírással. Az erdőből kilépve átvág a mezőgazdaságilag müvelés alá vett területeken, ahol nyomát ma már a föld alól kell kiásni. Az 1783-ban készült katonai térkép szerint a Rákos patakot valahol, a ma is létező legfelső tó táján keresztezi. Irányát tekintve át kell haladnia a volt méhészeti gazdaságon, ma Állami Kisállat tenyésztő telep, mert a telepnek a M.A.V. Budapest-Miskolci vonalától keletre eső része és Szárító puszta között megtaláltam egy, a pusztához tartozó középkora:, ember utmutatása alapján a Csörszároknak egy halvány, de azért még kivehető nyomát, amelynek iránya még követhető egy kis szakaszon a futóhomokos talajon. Innen tovább kelet felé az intenzív, utóbbi időben erősen gépesített agrár kultura, hajdan Grassalkovics birtok, majd korona uradalom, ma pedig állami gazdaság, elsimította a szélnek amúgy is könnyű játékszeréül szolgáló homoktöltését. 1866-ban Réső Ensel Sándor volt pestmegyei ügyész, az akkori valkói erdőmester, Iluber Béla meghívására bejárta a Csörszároknak a valkói határban, a XVIII. századi emiitett katonai térképen is «Vaskapu»~nak jelzett pontjától a vácszentlászlói és turai határon átvonuló részét a Galga vizéig, a jászfényszarui határig. Terepbejárásának eredményét irásba foglalva kiadta, / Csörsz-Arka. Régészeti Közlemény Réső Ensel Sándor utinaplójából. Nyíregyháza. 1875./ A leírást már csak azért is hitelesnek kell tekinteni, mert a terepet tökéletesen ismerő erdész vezető társaságában történt a bejárás. «Valóban meglepő az» - irja Réső-Ensel - «midőn ezen erdőségben az ugy nevezett Vaskapu úthoz ér az ember, és látja az égett vágásokban ezen hires á~ rok nyomait, mely innen a Szt.Pálhegyi Szálkapartok közepe táján a nagy és kis Molnárvölgyön át a Teknős völgybe megy. A Szálkapartokig 1060 ölet tesz ki, itt hirtelen báromszöget képez, és a déli részén határhányás látható, melyen keresztül megy a tekenyős laposon északnak lefelé, éppen oly irányban mint a vaskapu útnál, s a Teknyős parton meglehetős emelkedettséget tart, hol 150 ölre ismét szögletet képezve délkeletnek fordul. A Teknőspart tetejét érve Gyöngyösnek. Pásztó irányában északnak mélyen lecsap az Örd öngős laposba. Itt lehet látni, hogy az árokpart hányott föld. Az Ördöngös laposban ismét hirtelen kanyarodik keletnek.» «Az Ördöngös part fennsíkján, hol a Szentlászlóról Gödöllőre vezető pesti ut van. folytatódik az árok, a hányása mindenütt déli oldalán látható. Hol a hármas határ van, Szt.Lászlói úgynevezett Tót Andrásparti, másként puszta-ligeti vágáson, a nármas natár sarkán ismét mrtelen északkeletnek vonul, itt gyertyánossal van sürün benőve, honnan egyenes irányban megy keletnek a Szélessürü és Ereszvény erdőrészeken, nie Ivek közül előbbi mintegy 500» utóbbi 380 éves állományt keresztülvágva és kelen irányba