BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Kisárok

Az emiitett bolnokai erdőrészben, a «PatKÓ

s-nak nevezett utkanyar felett, Budapest felé, körülbelül 100-150 m.-re attól a ponttól, ahol a 3-as számú főközlekedési ut régi és uj ága az elmúlt 1959 évi átépítése folytán keresztezi egymást, a Csörszárok is metszi mind a ké utvonalat. Ettől a metszőponttól nyugat felé követve irányát az erdőben, megfigyelhető a jófenntartásban lévő kb. 6-8 m. alapszélességü, két méter körüli magasságú töltés, melynek északi oldalán, itt az erdőben, tisztán látható a kb. 5-6 m. széles, de már eléggé behordott árka. Az emiitett metszőponttól nyugati irányban csupán pár száz métert halad a sánc az erdőben . A kilépés helyétől egy másik, lehet, talán régi határt jelző töltés nyoma indul derékszögben északi irányban. A két sánc találkozási helyétől, mely erdőhatár is. a további nyugati irányban a Csörszárok már nem csak erdő és szántók közötti művelési ág, de a régi Kerepes-Mogyoród közötti községhatár is." Ezen a szakaszán már erősen romlott. Töltése a rajta nőtt fák jelenleg is folyó kitermelése következtében sérült, lehordott. Északi oldalán az árok nyoma még kivehető, de szakaszonként a hajdani töltéssel együtt elmosódott, átszakított. részben a csapadékvizek, és valószínűleg a széljárás erodáló, valamint az igy keletkezett meggyengülések következtében a rajta keresztül -járások, szántások hatása alatt is. A hajdani sánc itt olyan völgyhajlatban halad, mely észak felől a szántások oldalán a Csörszárok felé lejt. A Budapest-Gödöllői H.É.V. vonalának közvetlen' közelében, ugyancsak pár száz méteres szakaszon a déli oldalán is árok látszik. Ezen a terepszakaszon azonban nem a legalacsonyabb szintvonalakon halad a sánc. és igy a tőle délebbre, és párhuzamosan futó vízmosás között, ugyancsak árok-szerű, kisebb vízmosások keletkeztek. A helyiérdekű villamosvasúti aluljárón áthaladva, még pár száz méteren követhetjük nyugati irányba a Csörszárkot. de itt már nagyon erősen elmosott állapotban találjuk. A mogyoródi H.É.V. állomás felől Szilasliget irányában haladó dülőutnál elenyészik az itt már egy garád kihányásánál nem nagyobb töltés roncsa is. Az ut másik oldalán azonban, a szántásokban dombnak felfelé, tisztán kivehető a talaj elszíneződése, tavasszál pedig a fiatal növényzet haragos zöld. a környezettől elütő szine nyomán a hajdani Csörszárok egyenes vonala. Ez az elszíneződés annyira erős. hogy még a fényképezőgép lencséje is követni tudja, visszanézve, az elhagyott erdőszélhez csatlakozó irányt. A mezőgazdasági müvelés ezen a tereprészen. ahol a sánc nyoma a domboldal ugyancsak nyugat-keleti irányú meredekére fut fel, ezzel ellentétes észak-déli irányú. Annál érdekesebb, hogy a teljes lepusztulás után. közvetlenül a mogyoródi, háromszögelési ponttal is ellátott Somlyó hegy déli lejtésű gerincvonala előtt, minden valószínűség szerint majdnem eredeti nagyságában, kb. 50 méteres szakaszon jelentkezik a Csörszárok töltése. Az árok itt is behordott. A Gödöllő-Budapesti 3. számú főközlekedési ut és a dunakeszii Dunaszakasz között ennyi a ma szemmel látható valóság, mert a most már Mogyoród felé lejtő völgy irányában megszűnik, illetve bizonytalanná válik minden nyom. Ez en és az