BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Kisárok
- 43 t lem mellett sem tudtam már felfedezni az árok. vagy töltés nyomát, sem elszíneződést a talajfelszínen nem vettem észre*. Ez részben a kelő vetés miatt sem sikerülhetett már abban a hónapban. A megadott irányt követve igyekeztem tájékozódni, de az emiitett /6-os számú őrházat sem találtam ezen szám alatt a helyén, ami szintén előrelátható volt. A körülbelüli irányban ma a U-es számú jelölés mellett a dunakeszi! vasútállomás Budapest felé eső őrtornya áll. és valószínű, hogy erre járt Bartalos is. mert az állított nyom itt haladhat át a pályatesten ugy, hogy az alagi lóversenypályát is metssze. A lóversenypálya mögött ma vitorlázó repülőtér van, mely sima gyepterület, megbízható nyom nélkül. A repülőtérhez, kelet felől, különböző versenyló-gyakorló pályák csatlakoznak. Ezen a területen azonosítani lehet az emiitett hatvan év előtti fasorokat. A Dunakeszi-Fót közötti országúttól számított harmadik fasorban feltételezhető egy mesterségesnek látszó töltés-szerü vonal, de ez egy rövid táv után az egyik gyakorló pálya félkörivéhez idomul, majd nyomtalanul elenyészik az is. További kétkedésre ad okot az. hogy a valószínűleg a régi fasorok helyén áfló akác fiatalosok futóhomokos altalaja a szél segítségével természetes uton is létrehozhatta a feltöltöttnek látszó vonalakat. Ezen a tájon az amúgy is laza homokban egyébként is annyi mesterséges beavatkozás látszik, hogy alaposabb kérdezősködés és utánjárás nélkül megnyugtató módon dönteni nem lehet. Ugyanez vonatkozik a továbbiakban a fóti határra is. A Rákospalota-Fóti vasutvonalat átlépve, a Duna felől a hullámos terepnek egy természetes nyugat-keleti irányú gerincvonala tart irányt, de minden nyom nélkül. Tovább haladva a Bartalos által jelzett nyomon, a Mogyoród patak vize a volt Károlyi, ma a Fóti Gyermekváros parkja előtti lapos, mocsaras, fás területen minden következtetési lehetőséget is eltörölt. A megadott irány azonban pontosan követhető a Mogyoród patak völgyén át. és szabad szemmel is kivehető a Somló hegy gerincén a Csörszárok facsoportos töltése. Ezen a terepbejáráson Dunakeszitől Fótig, nyugat-keleti irányban haladtam, Utam nyomán eredménynek csak annyit tekinthettem, hogy ugy Dunakeszin, mint a fóti határban találkoztam emberekkel, akik az ezen környéken létezett Csörszárokról hallottak, de nyomát megmutatni már nem tudták, 19öo április 3.-án a Gödöllő-Mogyoród közötti határrésztől Fótig, fordított, kelet-nyugati irányban jártam be a Csörszárok vonalát, és ez az ut már eredményesebb volt. Az I.katonai felvétel XV Td-es térképlapja keleti irányból eddig rajzolja a sáncvonalat. Nevét «Tsirl Grabennek» irja. Ez amint már emiitettem, egy osztrák térképész tiszt által rosszul értett, sem kimondani, sem leirni nem tudott elferdítése a Csörsz névnek, ami annál feltűnőbb, mert ekkora torzítással a sánc neve körül más térképlapokon nem találkoztam. Félreértésről nem lehet szó. mert a térkép világosan jelzi a sánc vonalát.
