BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Kisárok

- 41 lekedési ut Kerepes-Gödöllő közötti u.n. «patkó» környékén/ a sánevonalat «Tsirl Graben» néven jelöli. Ez az elnevezés minden bizonnyal az ezt a lapot 1783-ban szerkesztő Oberleutnand Krencz elírása. Bármilyen torzult is a név formája, a Csörszárkot jelenti. Lehet, hogy az addig Kisárok néven ismert sáncvonal csak a XVIII.század második felében meginduló katonai felvételek során vette át a Zagyvától nyugatra eső szakaszára vonatkozólag a Csörszárok nevet, mert attól keletre a kartografia az egész XIX, század folyamán csak Kisárok néven ismeri. A Csörszárokrendszer vonalainak megvizsgálásánál, a több mint négyszáz év óta ismeretes monda, és a legkorábbi, tehát két és fél évszázados térkép alapján a rendszertartás kedvéért abból a praemissából indulunk ki, hogy legalább egy sáncvonal a Dunától a Tiszáig ér, illetve olyan sáncszakaszok kiegészítő részének látszik lenni, melyeknek összeköthető vonala budapestfeletti Dunától az Aldunáig ér. Mivel a nagy egész is párhuzamosan található nyomokban jelentkezőnek látszik, igy a Duna-Tiszaközének északi u.n. Csörszárokrendszerénél is azt a vonalat fogjuk pontról pontra végig vizsgálni, amely a két folyó között, nyomon végig követhető. Pontosan már nem állapitható meg. hogy eredetileg a monda melyik vonalra vonatkozik. Valószínűleg a CsányÁrokszállás-Ároktőire, de ennek Egerfarmos-Egerlővő-Tilajpusztán át a Tiszáig vezető nagyon hiányos vonalát még részleteiben bizonyítani kell. Elsősorban kellene azonban még azt bizonyítani vagy valószínűsíteni, hogy a pestmegyei Verseg-Kálló-Galgamácsa Ecskend közötti térképi adatok, amelyek ugyancsak a Csörsz Árka nevét viselik, öszszeköthetők-e a Csány-Jászárokszállás-Ároktő közötti vonallal. Ezért elsősorban azzal a vonallal, a déli Kisárokkal fogunk foglalkozni, amelyet, ha pontról pontra a terepen már nem is lehet nyomon követni, de a szakirodalmi és kartografiai adatok alapján meg van annak a reménye, hogy a szükséges kitűzésekkel és keresztszelvények ásásával az árok. és ennek nyomán a már lepusztult töltés hajdani léte bizonyítható lesz. Ennek a sáncvonalnak a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok szerint három kritikus része van. A Dunakeszi-Mogyoród, a Iura-Jászfényszaru és a JászapátiKisköre közötti szakaszok. « A Dunakeszi-Fót-Mogyoród közötti részt meg nem nevezett adatok alapján /

a Compte -Rendu 65.o./ említi Rómer is, de nem járta be. Leírásának ebben a részében egy positivumot állapithatunk meg. Dunakeszi községnek Budakalásszal szemben, a Dunaparton van egy határrésze, amelyet C-sörszdülőnek hívnak. Ennek a dűlőnek létezését igazolja Balla Antal 1793-ban készült térképe is.^° / «Mappa specialissima Regionibus Coeli juxta recentissimas observ.Astronomicas accomodata J. Regni Hungáriáé Comitatuum Pest, Pilis et Solth articulariter unitorum: item Jazygiae Cumaniae Majoris et Minoris... Anno 1793. Hadt.Int. Térkp.tár./ Ez év tavaszán még nekem is megmutatták a dynakeszii határban.