BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Kisárok

Terepbejárást a Csörszárok /Kisárok/ ezen szakaszán Bartalos Gyula végzett /Bartalos id.m. 124-126,0. Időpontot nem jelez. Valószínűleg a századforduló körül történt a terepbejárás»/ Ivánka Pál akkori pestmegye! főszolgabíró, és a duna keszii községi bíró társaságában. Közölt eredményeit, melyet terepbejárási naplónak lehet tekintem, teljes egészében, közlöm: «Dunakeszin nem messze a Dunától kezdtük a nyomozást a falu térképének nyomán és a lakosok elbeszélése szerint. Az Ur-réti dűlőnél lévő úttól indultunk a Parlag dűlőn keresztül a Csörsz-árok alja mellett a Nádasnak, a folyóparti dűlőnek, és a 76.-számu vasúti Őrházig nyomról nyomra követtük. Nagyrészét ugyan lehordták már a birtokosok, de azért, ahol el volt egyengetve, ott is felismerhettük a talaj különbözete következtében, mert a Csörsz árka mentén az alsó agyag réteg került a felszínre, az agyagos sáv könnyen felismerhető áz ottan uralkodó talajon. Az őrháztól az alagi pusztán megszakad, amennyiben az lóversenytér céljára van átalakítva s berendezve, s földjei müvelés alatt állnak. A fothi határban azonban ismét ráakadhatunk a munkás nép utmutatása nyomán az árok folytatására. Ugy emlékszem, hogy a Duna-keszitől Fóthra vezető országúttól délre az urasági földek közt a harmadik fasor irányában vonul el, majd megszakadva átmegy Károlyi gróf parkján, és a mogyoródi patak völgyét átugorva, felkap a völgynek délről eső partoldalára, és irányát a terraszszerü emelkedések jelölik meg, mig lenn a mogyoródi lapályon és szöllök között nyomot vészit ugyan, de az erdőben ismét előkerül, és megszakítás nélkül halad a Szent-Jakab pusztának, mint már fentebb is mondottuk. Tanú rá a dunakeszit s fóthi nép, hogy ezen sáncnak árka északnak Vác felé volt forditva. Régente, ugy mondják a meglett férfiak, lovászsuhanc .korukban ezea árok enyhében vonultak meg legeltetéskor szélvész idején. Az árok és földhányás arányait Duna-Keszin nem bírtuk már megállapítani. mert majd mindenütt be van töltve» de a gát szélességét itt-ott lépésekkel kimértük és tizméternyinél vastagabbnak találtuk. Mogyoródnál az erdőben még mind az árok, mind a földhányás szembetűnő, jóllehet annyi század óta sokat kopott.» Eddig a terepbejárásról szóló beszámoló. 1960 április 19.-én Bartalos fenti adatai nyomán megkíséreltem a Csörszárok megadott nyomán végigmenni. Az Urréti dülő. Parlag dülő, Nádas stb. ismeretesek Dunakeszin ma is. Az idősebb emberek a Csörszárok nevet is ismerik, de azt vagy annak nyomát, legalább is akkor, és azok, akikkel beszéltem, nem tudták megmutatni. Akadt egy középkorú ember, aki iskolás korában egy kirándulás alkalmával, tanítója vezetése mellett még látta, tanítójuk magyarázott is róla nekik, de hogy merre, hol arra már nem emlékezett, A mutatott Csörszárokdülő környékén a legnagyobb körültekintés és figy