BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A kartografiai adatok

! - 35 tek. de még csillagászati helymeghatározások hiján. ezért még mindig megbizhatatlanok és hibásak, és végül 4./ a geometriai és asztronómiai felvételekkel készült térképek. Mik ovinyi térképei, melyek Magyarországot, Pest megyét, a Duna-Tisza közét, a Jász-Kunságot ábrázolják, mind jelölik a Duna-Tisza közi sáncvonalakat, valamint a Szelevény-Püspökladány felé húzódó Ördögárkot is. Kisméretarányú, egyébként nagyon szép rajzú és színezett térképei, melyek nagy területeket ábrázolnak, pontosak természetesen nem lehetnek, azonban helyenként alapvető hibákat is tartalmaznak. Például az 1739-ben készült Mappa Hungáriáé inferioris Districtus Cisdanubiani feliratot viselőn az alsó Csörszárok sematikusan ábrázolt vonalát Kerepestől délre, és ugyancsak helytelenül Valkó és Vácszent5 lászlótól délre rajzolja. A térképnek vannak egyéb hibái is, amilyen az, hogy Gödöllő és Aszód között semilyen viz sem keresztezi az országutat, amely Valkón keresztül Fényszaru és Tura között éri el a Galgát. Mikovinyi térképeiben azonban nem a szószerinti pontosságot keressük, hanem a XVIII. század első feléből származó azt az adatot, amely a sáncok létezését és irányát igazolja. A sáncvonalakat azonban, legalábbis a hibásan bejelölt szakaszokon. nem látta. Az alföldi sáncokkal foglalkozó szakirodalom gyakran hivatkozik a Görög Demeter és Kerekes Sámuel szerkesztette «Magyar Átlás *ra. melynek-lapjai 18021811 között jelentek meg. Görög és Kerekes a munkát csak szerkesztették, Bredetzky Sámuel munkájában /Bredetzky S.: Neue Beyträge zur Topographie des Königreichs Ungarn. 18o2.III./ felsorolja azoknak a mérnököknek a nevét, akik a Magyar Atlasban összefoglalt egyes megyei térképlapokat készítették. Ezek. rendszerint megyei mérnökök, feltétlenül rendelkeztek a szükséges helyi ismeretekkel, és ha ők egy akár természetes, akár mesterséges földmüvet ábrázolni jónak láttak, annak pontos helymeghatározásához talán lehet észrevételeket fűzni, ott, helyben létezésüket azonban el kell fogadni. Már itt meg kell említenem Balla Antal és Bedekovich Lőrinc nevét, akik a XVIII. század második felében és a XIX, elején térképeztek Pest és Nógrád megye, illetve a Jászság területén. Az ő térképeikkel az egyes sánc-szakaszok bizonyításánál külön kell foglalkozni. összefoglalva a térképtörténet és térképszerkesztéssel kapcsolatban elmondottakat. földsáncaink vonalainak hiteles ábrázolása szempontjából a legkisebb részletekben tehát azoknak az esetleg névtelen uradalmi vagy megyei felmérőknek adatai tekintendők elsősorban hiteleseknek, akiknek mérnöki pontosságához talán szó fér, de akiknek helyi ismereteik kívánni valót nem hagynak maguk után. Eltekintve a más, uradalmi térképektől, főképp az urbér-rendezéssel kap-