BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Az okleveles adatok és a sáncok elnevezései
- 36 esolatos térképekbe gondolok, amely munkálatok 1765-ben indultak meg. Az adatok összeírása a községeknél kezdődött, és az úrbéri telkek számának, nagyságának megállapítása után a bíróság utasította a mérnököt az uj állapotra vonatkozó kiosztási munkálatok elkészítésére. A megvizsgált munkálatok hitelesítés alá kerültek. / Szilágyi Béla: Régi térképek és telekkönyvek szerepe a mérnöki gyakorlatban. Bp. 1944. 4.0. A mérn, tovJképz. int.kiadv. 54.f./ Ezen munkálatok során össze hasonlították a régi és. az uj állapotoka 1. Ezek a térképek, amelyek az úgynevezett ősmezsgyéket is feltüntették és amelyek ma az állami levéltárakban találhatók, nagy segítségünkre vannak sáncaink ma már nem látható nyomainak felderítésénél. Utoljára hagytam az úgynevezett első és második katonai felvételek ismertetését. Ezek azok a térképlapok, amelyekkel a legtöbb dolgunk lesz. mert egy korábbi /XVIII.szzd./ és egy későbbi /XlX.szzd/ időpontban az Alföld és az ország teLjes egészére kiterjedő, megfelelő méretarányban. II: 28,300/ áttekinthető egységben, a sáncok szempontjából a részletekre is kiterjedő felvételekből állanak, A felvételek 1763 és 1787 között történtek. A katonai felvételeknél a terepalakulásokat gondosan ki kell fejezni, továbbá az ország, - kocsi - és gyalogutak, források. kutak, patakok, csatornák, folyók és árkok világosan megjelölendők, A tulajdonképeni felvétel a háromszögelési hálózatnak irányzás és metszés utján való sűrítéséből állott, amihez azután a részleteknek irányzással és lelépéssel, vagy pusztán szemmértékkel /becsléssel/ való meghatározása csatlakozik. /dr.Borbély Andor és dr. Nagy Julia: Magyarország I.katonai felvétele Il.József korában. Térkpszt. Közl.1932./ Itt sem az abszolút pontosság az, ami minket érdekel, hanem a terepbejárás és a szempontok. Közelebbről a régészeti szempontokat kifejező felírások figyelemre méltók: «Alte Schanz». «Römische Schanzen», «Türkische Verschantzungen», «Römische Wachthügel», «Alte Wachthügel der Römer» stb. Sajnos, az egyes, ilye» régészeti adatokat tartalmazó, egymáshoz csatlakozó térképlapokon a zonban a topografusok érdeklődési körének különbsége is megállapítható, abból, hogy a szomszédos lapokon mintha megszűnne a figyelem, például a régészeti vonatkozásokkal szemben. A II. katonai felvétel, modernebb technikával, 1810-1869 között készült. Az oklevel es adatok és a sán c ok elasvezései. A kartografia adatszolgáltatása után végül rá kell mutatnom azokra a tévedési lehetőségekre is. amelyek az okleveles adatok hibás felhasználása nyomán keletkezhetnek. Vannak okleveleink, melyek egykori határjárások egyenes vonallá
