BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A hosszanti sáncok más rendeltetésű földmüvektől való elválasztásának szükségessége

- 28 vagy árok-e egy bizonyos földmű, hanem az a tény, hogy a létező, ismeretlen korú és rendeltetésű földmüvek, melyeknek meglévő szakaszai kiegészitendőknek látszanak a hiányzó részek hajdani létezésének bizonyításával, nem árkok, hanem sáncok. Sáncok folytatásának nem lehet árkokat, és méghozzá például természetes árkokat tekinteni. Már pedig az Ördögárok elnevezést a magyar nyelvben nemcsak a mesterséges, hanem éppen a nagyságuk miatt szokatlan természetes árokszerü képződményekkel kapcsolatban szokta a nép használni. Kutatásunk szempontjából tehát az Ördögárok elnevezések azonosságai is veszélyt rejtenek magukban. A budai Ördögároknak semmi köze sincs például a bihari Ördögárkokhoz. Nevét valószínűleg nagyesésü vízgyűjtő területéről, a budai hegyekből időszakonként lezuhanó vizek által szokatlanul mélyen kimosott, fákkal, bozóttal benőtt, rejtélyes régi árkától kaphatta. Természetes uton alakult vízlevezető árok. A terepen található természetes Ördögárkokat a névazonosság alapján nem lehet az emberkéz alkotta sáncvonalak hiányzó részei folytatásának tekinteni. A kartografiai adatok megfigyelése nyomán ezzel szemben gyakran észrevehető, hogy az Ördögároknak nevezett sáncok vonalán a topográfus, vagy a rajzoló, a felvett területeken lévő összefüggéseket nem látva. esetleg helytelen tájékoztatás alapján is. a felírásokat helytelenül alkalmazza. Példa 3 4 erre a Il.József korabeli, úgynevezett első katonai felvétel XXV-21 és az 5167/2 sz. 1: 25000 méretarányú katonai térképlapjának adatai. Mindkét térkép kb. száz év különbséggel ábrázolja a Biharkeresztes és hencidai határ közötti Ördögárokszakaszt. Az első katonai felvétel felírás nélkül, de félreérthetetlenül, a 25000-es lap viszont csak az időközben megépült Püspökladány-Nagyvárad közötti vasútvonaltól északra a hencidai határig, pontosabban a Körös ér partjáig vázolja. Már több szakadással mutatja az Ördögárok vonalát, világosan jelezve az okot is a kacskaringós, csavargó vízjárásokkal. Ez a térképlap azonban a vasutitöltéshez közel, felírással megnevezi az Ördögárkot, ugyanakkor azonban ugyanennek a térképlapnak északi szélén. már a Körös ér táján, egy holt meder mellett alkalmazza az Ördögárok felírást. Ez minden bizonnyal a rajzoló tévedése, mert nem lehet feltételezni, hogy pár száz méteren belül a bemérést végző topográfus tévesszen össze egy általa jól ismert, mért és rajzolt mesterséges egyenes töltést, egy sokkal szélesebb, kanyargó vízjárás medrével. Az sem valószínű, hogy a helybeli lakosság adta volna ezt a nevet a tényleg látható Ördögárok közvetlen közelségében, a számtalan arrafelé látható holtág közül csupán egynek. Az 1:25000 térképek 5165/2 lapján például Turkeve táján Ördögárok-föld felírást találunk két dülő között a táblákon keresztül irva. és ugyanez a felírás szerepel ugyanezen a lapon egy elmosódó hajdani holtmeder partján létesített háromszögelési pont mellett is. Az ilyen és hasonló, amint látjuk nemcsak az irodalomban de a kartográ fiában is jelentkező adatok a sáncvonalak összefüggésének megállapítás körüli eljá-