BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Az alföldi sáncok felosztása
- 21 sánckutatás kérdését «.Az őskori társadalmak fejlődése a földvárak tükrében 8 c, előadása során. A téma a Csörszárokkal kapcsolatban merült fel, melynek Tarnabod ha- . tárában levő részét ismeri. Kizárásos módszer alkalmazásával arra az eredményre jut. hogy a Csörszárok. illetve a vele párhuzamosan Húzódó Kisárok épitőmek a szarmaiáKat tekinthetjük. Időrendben Zalotay Elemér szólt a kérdéshez legutoljára. Bár a békésmegyei gyomai határban észlelt földsáncszakaszról hivatalos jelentését már 1953-ban megtette. / Magy.Nemz.Muz.Történeti Muzeum adattára Gy.1,19,1953/ véleménye ezzel kapcsolatban 1957-ben jelent meg nyomtatásban, /Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig. Baja.1957. 46.o./ Zalotay gyomai adata alapján bizonyitotínak fogadja el a Baja-Körösladány közötti sáncvonal létezését. Érdekes azonban az árkok keletkezésével kapcsolatos nézete. Az Alföld különböző Csörsz- és Ördögárkai, - mondja Zalotay -, a kelta dák ellentéteknek köszönhetik létüket. A különböző szakaszok építése időpontjának és körülményeinek megállapítása a részletkutatások feladatát képezik, de az világos, hogy jóval a rómaiak előtt készültek. «A rómaiak még a kajrUiagosakknl voltak elfoglalva, a mediterraneumban a görögök voltak a helyzet urai, mikor ezek a primitiv, de a kornak megfelelő földmüvek egy része elkészült, és országhatárt jelentett 8. Végkövetkeztetése: az ördögárkok keletkezését a szarmata és a szkíta korszak közé kell helyezni. Eddig a szükségesnek látszó tájékozódás a» alföldi sáncok négyévszázados irodalmáról, Igyekeztem bemutatni valamennyi álláspontot, és az összegyűjtött anyag valamennyi variánst kimeríti. Ezekután meg kell állapítani, hogy az alföldi sáncokat milyen sorrendben vizsgáljuk meg, és miről kívánunk velük kapcsolatban meggyőződni. Az qjföldi sáncok Mo sa t ás, A felsorolt irodalmi adatok egybevetése után kétségtelenül az a kép alakul ki mindenki előtt, amelyet Róme r Flóris leirt, lerajzolt' és előadott az 18/6, évi budapesti nemzetközi régészeti kongresszuson. Ugyanennek a képnek leegyszerűsített, csak az Al2 földre korlátozott formája Marsili térképe. Ezt szemelőtt tartva a vizsgálat tárgyáról, sorrendjéről és szempontjairól a következőket kell elmondani, Csak az alföldi sáncokat fogjuk me gvizsgálni. mert a sáncvonalak vázlatos ismeretében, bármilyen, a domborzati és vízrajzi viszonyokat is feltüntető, a Kárpátmedencét ábrázoló térképre való pillantás bizonyítani fogja azt az összetartozást, amelybe a Duna és a hegyek ezeket a sáncszakaszokat beleszorítják, A Dunától a Dunáig terjedő vonalak valamilyen formában való egymáshoz illeszkedését éppen az az ellentét hangsúlyozza ki. amelyet a Duna-Tiszaközének déli részén a két folyó közét átérő árokhoz közelfutó. és szakaszaiban mindkettővel párhuzamosan is haladó sáncrendszer szembeötlően alá-
