BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
A sáncokkal kapcsolatba hozható régészeti leletek
- 127 * A sáncokkal kapcsolatba hozható régészeti lelete k. Miután az irodalmi, kartografiai és a terepbejárási adatokat sorban átnéztük. és ezek alapján megállapítottuk az alföldi hosszanti sáncok feltételezett valamint feltétlen vonalát, át kell térnünk a vizsgálat leglényegesebb részére, a sáncokkal szoros kapcsolatban álló régészeti adatok áttekintésére. Ezeknek a rejtélyes földmüveknek pusztulása során elpusztultak az idők folyamán azok a régészeti emlékek is. amelyek a sáncokkal összeforrva, bizonyítékul szolgálhattak volna abban a régészeti kutató munkában, amely egyedül volt és van hivatva fényt deríteni ezeknek a nagyszabású emlékek múltjára. Ugyanúgy a mi szempontunkból elpusztultat.aknak kell tekinteni a nem hitelesített körülmények között előkerült leletekét is. Ennek igazolására Miletz János szavait idézem. / Miletz J.% Temes és Arad vármegyék történelmi és régészeti emlékei. Tört. és Rég. Ért. 1876.évf. 131.o./ «Igy megyénk területén húzódnak keresztül azon avar sáncok melyek.helytelenül római sáncok nevezet alatt fordulnak elő..* 3. melyekben nem ritkán archaeologiai nevezetes leletekre bukkantak: a leletek nagyobb részt társulati elnökünk Ormos Zsigmond. . . gazdag műgyűjteményét diszitik.» Nézzük át tehát elsőnek a bánáti sáncokkal kapcsolatban előkerült régészeti leleteket. Sajnos ezekből a nem pontosan leirt leletkörülményü és nem is mindig hiteles adatokból messzemenő következtetéseket levonni nem lehet. Azt azonban megmutatják, hogy egy szervezett kutatás és megfigyelés nyomán milyen adatokkal számolhatunk. Péch József véleménye szerint a bánáti sáncokkal az Alföld lakói védekeztek a hegyvidék felé. Ezzel kapcsolatban irja: «Legvilágosabb ez az Alibunári homoksivatag szélén húzódó sáncoknál, itt majdnem eredeti valóságában megmaradt az árok és hatalmas nagyságában egész Grebenácz alá lehúzódik, honnan legújabban egy valóban igen szép nyilgyüjteményt szerzett egyletünk.» Csak sejthető de meg nem állapitható. hogy ezeknek a nyilaknak valami köze van a római sánchoz Grebenácznál. Sokkal fontosabb és pontosabb a Történeti és Régészeti Értesítő 1882. évf. 9o. oldalán megjelenő híranyag. «Régibb/ germani bronzlelet. A germani földbirtokosok egyike I860 február havában a German községtől keletre, észak-déli irányban egyenesen huzodó s a german-nagyzsámi ut átmetszésével a közlekedést akadályozó, különben alacsony római sáncot, a mezei munkálatok alkalmával napszámosokkal lehordatván, azok a kb. o.7 m-nyi mélységben nyolc emberi csontvázra bukkantak. Hat ezek között sorban egymás mellett, a többi kettő ezekkel ellenkező fek-
