BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok

- 113 * közelében fekszik, attól keletre. 6 6 A Nischer féle térkép «c» vonala, a bánáti sáncok egy kb. 12 km.-es része egy három sáncgyürüs. legnagyobb kiterjedésében kb. 997 hold területet magába záró hatalmas hajdani földvárban végződött Temeszsadánynál. E ől a földműről Péch József mint a zsadányi avartelepekről emlékezik meg / Tört. és Régészeti Értesítő 1877. évf. 49. oldal./ Az építési összefüggés kétségtelennek látszik. A hosszanti sánc építői feltételezhetően felhasználták a földvárat, mely már addigi, vagy azelőtti létezésével, a magaidejében is egy úgynevezett energikus helyet jelölt. Oly adatot ezideig nem sikerült találnom, amely ennek a földvárnak avar eredetét megerősítette vagy akár megcáfolta volna. Más a helyzet az ujszentannai «avargyürüvel» kapcsolatban. Ez a földvár, szemben a temeszsadányival. negativ összefüggésben van a mellette elfutó alföldi hoszszanii sáncvonallal. Ezt a földvárat, amely Márki Sándor ismertetése szerint / Arch. Ért. 1883. évf. 112. o.l kb. 353 kat. hold. sáncaink épitői nem vették igénybe, annak dacára. hogy a két földmű egymás közelében van. Ennek a földvárnak területéről azonban már vannak régészeti leleteink. Az «Alföld* cimü Aradon megjelenő lap 1888 április 21. száma közli, hogy a szentannai avar ringben az arad-csanádi vasuttársulat pályateste kitérőjének létesítése közben a munkások egy «barbárkori aranykoszorura» bukkantak. A másnapi szám leírja a leletet, mely egy babérlevelekből álló aranykoszoru. egy arany karperec többrétű aranysodronyból, és egy más karperec, mely tömör arany gyűrűkből áll. Április 27.én a lap beszámol dr. Török Aurél hitelesítő ásatásáról, amelynek eredményét az alábbiakban foglalta össze a cikkíró: «. . , kiásatott egy gyermekcsontváz, mely eredertileg urnában volt. azonban a korábbi ás^cálások. vagy a fölötte lévő földréteg elmozdulása folytán agyonnyomatott. . . . Ugyancsak szétszórt helyzetben volt egy másik csontváz melynek koponyája hiányzott. ... A harmadik csontváz részben érintetlen, részben összekuszált volt. Az aranykoszoru helyén az anyaföldig terjedő ásatás semmi eredményre sem vezetett. . . . Megnézte azután a társaság a három helyen még összegyűjtött csontokat és cserepeket is. . . Feltáratott azután a gyürü északnyugati átmetszésének egy része az égetett fal megvizsgálása végett. . . Tényként lehet kimondani, hogy . . feldúlt barbárkori temetővel van dolgunk ... a munkásoktól még egy vörösréz csatt töredéke és egy Hadriánus. . . féle ezüst érem került elő. melyek a korábban lelt és nagy részben összeállított cserépedényekkel együtt a megyei muzeumba. . . kerültek.* Az Arch. Ért. 1888 évf. 286. oldalán rövid beszámolót találunk ugyanerről a leletről, amely azonban ugyancsak az Arad c. lap tudósításaira támaszkodik. Annyi az eltérés amattól, hogy a lelőhelyet a «szentannai régi földsánc oldalában. . .* határozza meg. Naplózva: A Magyar Nemzeti Muzeum érem- és régiségtárának leltárköny-