BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok

- 109 * de itt most csak az úgynevezett avar «hring» kérdés eredetével fogunk röviden foglalkozni. mint amely elmélet az alföldi hosszanti sáncokkal is kapcsolatban volt. A római sánc elnevezés használata Marsili nyomán épp ugy a XVIII. század elejéig követhető visszafelé, mint ahogy Timon és Griselini müvei terjesztették ugyanabban az időben az avar ring. az «avar gyürü» fogalmát. A mult század utolsó évtizedeiben meglehetősen szenvedélyes és éles vita is támadt a két vélemény képviselői között. Az egész kérdés megvilágítását Pontelly István egy 1886-ban tartott előadásából vett részletekkel fogom megkísérelni. /Pontelly: Római vagy avar emlékek-e a délmagyarországi párhuzamos, régi müsáncvonalak? Tört. és Régszt. Ért. 1886. IV. füz./ .. «A mult század utolsóelőtti tizede óta. de kivált az ujabb időkben, számos iró állott elő, kik a Délmagyarországon és folytatólag a Tiszántúlon északnak, majd utóbb keletnek vonuló, párhuzamos, régi müsáncvonalak rómaiságát kétségbe vonták: azoknak az avar. barbár, körsánczerőditményekkel kapcsolatos és azonos haderőditési rendszerét vitatták: s igy az utóbbiakkal való egykoruságái. és mint ugyanazon avarság hadi védőmüinek alkotását, bizonygatták.» Hogy ezek a sáncok római és nem barbár eredetűek, folytatja Pontelly«. . . felismerheti még manapság is /t886-ban/ mindenki, aki a civilizált és barbár népek emlékei között különbséget tud és akar tenni: s aki sem a minden áron való ujszerüsködés, sem az avar néppel való nemzeti rokonság hízelgő előítélete, vagy más gyöngéje miatt, az igazság útjáról le nem tántorodik. ! Érdekes megállapítás, különösen akkor, ha visszaemlékezünk arra, hogy az irodalmi áttekintés során találkoztunk már azoknak a véleményével is. akik az Alföld eme déli sáncai megépítését a dákoknak, vagy akik azt a szlávoknak tulajdonítják. Pontelly teljes meggyőződéssel cáfolja azokat, akik. - mint irja - «. . . a Délmagyarországon keresztülvonuló müsáncvonalakat az avar körtöltésmüvekkel szer ves kapcsolatban álló és az avarok által készített emlékeknek» hirdették. Munkájában nem az a figyelemre méltó, hogy az alföldi sáncok eredete kérdésében állást foglal, mint annyian mások is. hitelesítő ásatás nélkül, hanem az. hogy rámutat arra. honnan származik az az állítás, amely szerint azok az avarok müvei. Idézi a szt. galleni krónika IX. századi ismeretlen barát-iróját és Aventinust. akiktől az úgynevezett avargyürük leírása származott. Amint az irodalmi anyag áttekintése után szintén megállapíthattuk, kétségtelen, hogy már a XVIII. század idevonatkozó munkái ugyanezekre a forrásokra hivatkoznak. A szt. galleni krónikát a VIII. században kezdték irni, és ennek egy. Nagy Ká roly korával foglalkozó része származik az ismeretlen monachustól. melynek minket érdeklő részét idézem. «. . . Adalbartus mihi narrare consueverat: Terra inquiens Hunorum novem