MIKULÁS DUSEK: A KECSKÉDI ÉS MONOSTORI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

Mikulás Dusek: A kecskédi és monostori bronzkori temető

- 5 12 sokból származik, hanem csak gyűjtésekből« Az északpannon kultura hitelesen feltárt magyarországi lelőhelyei közé tartozik mindenekelőtt is Kiíályszentistván, Csór, Veszprém, Balatonalmádi-Káptalanfüred, Ságvár, Szőny és Almásfüzitő, amely,eA.l mindegyike csak néhány sirt szolgáltatott. Ehhez járulnak még az ujabban Mosonszentmíklóson, nemkülönben a Délszlovákiában, jelen tanulmány szerzője által végzett ásatások, mint egy temető feltárása Paton / Patince, hurbanovoi járás - korábban Patpuszta Marcelháza-Mf.r celová község határában/, egy másiké pedig Izsa-örek-en /Ize, hurbanovoi járás/,Megjegyzendő, hogy a régebbről ismert izsai /Iza/ leletek nem innen, hanem a községnek »v 13 Nagyharcsás / Velky Harc ás/ részéből szármaiíiií A pali ásatás anyaga már feldolgozást nyert és sajtó alatt van. Ezt követi az izsai feldolgozása is, hogy ezzel is hozzájáruljunk Szlovákia dunai, valamint Magyarország dunántuli területei idősebb és középső bronzkora problémáinak megoldásához. Eisner az északpannon kultura eredetét a korai bronzkorba sorolta és ösz14 v szefüggésbe hozta azt a magyarádi kulturával. Budínsky-Krieka az északpannon kul15 túrát a magyarádi kultura továbbfejlődő fokozatának tekinti. Az akkor ismertetett anyag és az akkori kutatási eredmények alapján Patay éppen fordítva, a magyarádi kulturát 1 6 tartja az északpannon kultura helyi változatának. Mozsolics a régebbi tanulmányaiban a Dunántulon elvileg megkülönbözteti az északpannon, délpannon és vatyai csoportot,ezt azonban ujabb felismerések alapján módosította, még akkor is. ha az ;akpannon kerámiát veszpréminek. a déldunántulit pedig szekszárdinak nevezte. Mindamellett sem a veszprémit, sem a szekszárdit nem tekinti önálló kulturának és a vatyai csoportot is 17 csak alapjában kevert csoportnak tartja. Magam e tekintetben egyetértek Mozsolics nézetével. Hasonló megállapításokra jutottam a patí és izsai rendszeres ásatásokból származó északpannon kerámia vizsgálata során, nemkevésbé annak a régebbi anyagnak a 18 tanulmányozása alkalmával, amely a szlovák és magyar muzeumokban található. Az eddigi ásatási eredmények alapján az északpannon-veszprémi kultura az idősebb bronzkor második felétsr alakul ki, Reinecke kronológiája szerint a B-A 2 időszakban és a középső bronzkor második szakaszában a B-B 1 időszakban fejlődik ki teljesen, amikoris lassanként lehanyatlik és hozzájárul az ezt követő idők kulturáinak kialakulásához. A pati /Patince/ IV/ 1956 jelzésű kunyhóban talált északpannon kerámia, amelyhez egy gyermek pithossir is tartozott, olyan réteg felett helyezkedett el, amelyben a kisapostagí 19 és a hatvani kultura kerámiája volt található. Ebből arra a felismerésre juthatunk, hogy a hatvani kultura Délszlovákiában érintkezésbe jutott a kisapostagi kulturával, utóbbi pe20 ^ dig az északpannonnal. Hasonló a helyzet az ipolykiskeszi /Maié Kosihy, sturovoi 21 járás/ telepen is. Egyes kutatók azt tételezik fel. hogy a magyarádi kultura nagy befolyást gyakorolt az északpannonra, azonban ez az ujabb kutatások alapján nem állja meg a helyét. A magyarádi kultura létrejöttében - miként ezt már emiitettük - részben a korai bronzkori hurbanovoi csoport is hatással volt, amely ugyancsak kihatott az északpannon kerámia kialakulására is. Utóbbit viszont a Dunántulon a bronzkor idősebb