MIKULÁS DUSEK: A KECSKÉDI ÉS MONOSTORI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

Mikulás Dusek: A kecskédi és monostori bronzkori temető

- 6 szakaszában a kisapostagí kultura befolyásolta. Az északpannon kultura Délszlovákiában majdnem azonos időben lép fel a magyarádi kulturával. Az északpannon és a magyarádi kultura sok helyen érintkeznek is és keresztezik egymást. Ezen érintkezés és keresztezés következtében kölcsönösen befolyásolták egymást, amit főként a kerámiai anyag formáin és diszitéstechnikáján figyelhetünk meg. Az a nép, amely a magyarádi 22 kulturát elterjesztette, korábban csontvázas, később birituális temetkezést 1 űzött. A már emiitett pithos-gyerme temetkezésen-, kivül a pati /Patince/ temető 11/56. sz. sírjában is megállapítható volt a csontvázas temetkezés. Azáltal, hogy az északpannon veszprémi kerámia létrejöttében és kialakulásában a kultura őshazájában más kulturáknak volt szerepük, mint _ Délszlovákiában és az északi Dunántúlnak ehhez csatlakozó részein, adva voltak a lehetőségek a részben eltérő kialakuláshoz, mégpedig nagyjából két területen. Az első nagyjából a Bakonytól délre terül el, a másik pedig Magyarországnak a Bakonytól északra eső, nemkülönben Szlovákiáv nak dunamelléki területére terjed ki. főként a párkányi / Sturovo/ ógyallai /Hurbanovo/, v komáromi /Komárno/ és nagymegyeri /Calovo/ járásokra, helyenként ezektől még északabbra is. Ez a két terület összefüggésben áll egymással, egymásba kulcsolódik, összességben egészet alkot, mégis a terület egészét tekintve mind a leletanyag, mind a temetkezési ritus terén különbségek figyelhetők meg. Az egész, fentebb körvonalazott terület keretében beszélhetünk «északpannon-veszprémi I.» és «II.» típusról, a23 melyek közül a veszprémi I. ennek a kulturának idősebb szakaszát jelenti. Kecskéd és Monostor kerámiai anyaga az északpannon-veszprémi kultura keretébe tartozik. Kecskéden a sírokat homokos talajba 20-150 cm mélyre ásták. Az urnákat kövekre állították és tállal vagy egy kővel takarták le. Az urnák az ásatáskor már sérültek voltak én nem is maradtak meg. Alakjuk kissé megnyúlt, hasas. Hasuk legnagyobb kerülete körülfutó plasztikus léccel díszített és két vagy négy alagutszerü füllel ellátott. Magasságuk 35-45 cm-t is elért. Ebben a temetőben 30 sírnál többet tártak fel. A kerámia feketésbarna, vagy fekete szinü. Díszítése fehér incrustációval - mészbetéttel - ellátott. A sirok fent emiitett száma ellenére csak 2 bronztárgy volt található, mégpedig egy körülfont huzal és egy karperec töredéke. A lelőkörülmények és a siregyüttesek részletes leírása hiányzik. A Monostorról származó kerámiát illetően csak egy rövid feljegyzés maradt fent. A kecskédi anyagot összefüggésbe hozták a Hetényről / Chotin. hurbanovoi járás/ származó hallstattkoii anyag24 gal. Az anyag és helység felcserélése azáltal következhetett be, hogy a muzeumban a régészeti anyag sokesetben összekeverten foglalt helyet. Minthogy lehetetlen volt a kecskédi és monostori leleteket iráeos feljegyzések alapján siregységekbe összeállítani, jelen tanulmányban a tárgyi emlékeket a lelőhely feltüntetése után egyszerűen csak rövid leírással soroltuk fel. Az egyes leleteknél megadott szám a komáromi /Komárno/ Podunajské Museum leltári számát jelenti. A méretek a következő sorrendben szerepelnek: magasság, fenékátmérő, szájátmérő.