ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

ELŐSZÓ

Amikor a XVII.sz. akadémiai munkaközösség - hitelesítő ásatás előzményeként - számbavette a leletanyagot, az ásatásokról fennmaradt feljegyzéseket, rajzokat. fényképeket stb.. világossá vált. hogy ezek közzététele önmagában is értékes anyaggal és adatokkal gyarapíthatja a középkori falufeltárások eredményeit. A feldolgozás előkészítésekor (ásatási rajzok egyesítése, leletanyag szétválasztása, feljegyzések értékelése stb.) sok nehézséggel kellett megküzdeni. Erre a feldolgozók a továbbiakban helyenként utalnak is. Munkájukban - a lehetőségekhez képest,. - igyekeztek hasznosítani az ujabb ásatások alapján kialakult szempontokat is. A korabeli ásatásokat tekintve szépszámú, ám különböző értékű ásatási rajz készült. Ezek értékelésekor azt kell mondanunk, hogy a középkori falusi épületekről szerzett eddigi ismereteinket azért nem gazdagítják olyan mértékben, amint az kívánatos volna, mert az ásató általában csak egyes épületrészeket tárt fel, s igy az öszszefüggésekről világos képet nem kaphatunk. Annyi azonban kiderült, hogy Muhin az eddigi feltárások során kő, - cölöp - és vertfalú épületek nyomaira bukkantak. A rajzok, fényképek és feljegyzések egybehangzóan tanúskodnak arról is, hogy a kiásott maradványokat általában vastag földréteg takarta. Az egyes épületek környékének kQrabeli járószintjét az eddigi ásaíá.si eredmények alapján nem dönthetjük el s igy nem tudhatjuk, hogy e mélységek nagyrészt'a földbemélyitett ji/pád-kori házakra vonatkoznak-e. A fenti körülményt ennek ellenére a további feltárások szempontjából kedvezőnek tekinthetjük. Az előkerült tárgyi leletek azt bizonyítják . hogy a közelben lezajló 1241. évi muhi-i csata során nyilván elpusztult, de újjáéledő és a későközépkor folyamán jelentős mezővárossá fejlődő település helyén az ásatások folytatása komoly eredményeket hozna. Az eddig összegyűjtött igen gazdag és sokrétű emlékanyagnak az alábbiakban csak egy részét mutatjuk be. Ám ez is jelentősen gazdagítja az eddig közölt tárgyi emlékeket és ujabb segítséget jelent számunkra abban, hogy középkori falusi életünket részletesebben megismerhessük. Befejezésül meg kell említenem, hogy a muhi-i faluásatás hiányosságai elsősorban annak tulajdonithatók, hogy LesziU Andor - ugyanugy mint a 30-as évek többi faluásatói - először került szembe a középkori feltárásoknál jelentk ező ' a. torlatából addig hiányzó,problémacsoporttal. Olyan területen kezdett hozzá a középkori falusi nép emlékanyagának gyűjtéséhez, ahol addig még nem folyt faluásatás. Ugyanugy úttörő munkát végzett tehát, mint a Duna-Tisza közén Papp László és Szabó Kálmán, Debrecen vidékén Zolta.y Lajos, a Dunántulon Csalog József és Szeged vidékén Bálint Alajos. Feltárásának módszerében megfigyelhető finomítások azt jelzik, hogy egyre biztosabban mozgott ezen a számára újszerű területen. Csak sajnálhatjuk, hogy külső toridiwehyek és előrehaladott kora miatt az ásatást nem folytathatta és a feldolgozásban sem vehetett részt. Méri István