ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - BEVEZETÉS

MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSA) Összeállította: ÉRI ISTVÁN és BÁLINT ALAJOS I. BEVEZETÉS A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Főbizottságának felügyelete alatt működő XVII.számú munkaközösség egyik céljául tűzte ki a vidéki muzeumokban fekvő, közöletlen középkori leletanyag számbavételét. A munkaközösség vezetője. Méri István 1952-ben megbízást adott a miskolci Herman Ottó Múzeum középkori leletanyagának kataszterbevételére. Ezt a munkát a munkaközösség tagjai (Kaposvári Gyula, Szabó György és Éri István) Bálint Alajos vezetésével 1952-1953 folyamán végezték el. Felvételre került (rajzzal ellátott tárgyleirócédulákon) Leszih Andor ny. múzeumigazgató két jelentős középkori ásatásának, a szuhogy-csorbakői várban és a hódoltság idején elpusztult Muhi község területén végzett feltárásának anyaga. A felvett anyag mintegy háromnegyed része (kb. 3,ooo tárgy) Muhiról származik. Részben az ugy is csekély számú faluásatás anyagának bővítése, részben a Muhin feltárt anyag gazdagsága miatt Méri István megbízta a munkaközösség tagjait, hogy gyűjtsék össze az itteni ásatás dokumentációs anyagát is, mivel Leszih Andor több éven keresztül folytatódó ásatásainak eredményét nem dolgozta fel. A kataszter elkészítésével párhuzamosan végeztük Leszih Andor ásatási jegyzeteinek számbavételét, vázlatainak lemásolását és fényképfelvételeinek összegyűjtését. E munkában nagy segítségünkre volt az ásató maga, továbbá Megay Géza muzeológus, aki közreműködött - a helyszínre történt kiszállás alkalmával - az ásatási terület térképre rögzítésénél is. Munkája befejeztével a munkaközösség részletes jelentést készített, melyben a muhi anyag publikálását s azt megelőzően esetleg kisebb hitelesítő ásatás elvégzését javasolta. Az ásatás végzésére ugyan nem került sor, de az anyag leközlését mind jobban sürgetővé tette az a körülmény, hogy a 30-as évek középkori falufeltárásainak egyik legfigyelemreméltóbb színhelyét és értékes anyagát a kutatók általában nem ismerik. Ezért kaptunk megbízást a munkaközösség működésének összefoglaló ismertetésére és a leletek egy kiválogatott csoportjának leközlésére. Mnnkánk elsősorban adatközlő jellegű. Ezen túlmenően azonban szükségesnek tartjuk az ásatás színhelyének leírását, a Muhira vonatkozó történeti adatanyag közlését, továbbá az ásatások történetének, az ott eszközölt megfigyeléseknek rövid ismertetését is, az utóbbiakat részint Leszih Andor feljegyzései, rajzai, részint az ásatás leletanyagának vizsgálata alapján.