ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - AZ ÁSATÁSOK

- 22 VIII. AZ 194 1. ÉVI ÁSATÁS. 1941-ben újból, rövid időre (11 napon keresztül) folytatódtak az ásatások. Ez alkalommal részben a korábbi évek szelvényeinek közelében, részben teljesen új helyeken végeztek feltárást, illetve kutatást. (L.ll.á.) A szelvények számozása alapján 7 helyen folyt a munka, ebből azonban a 6 számú szelvényt a dűlőút mellett K.Tóth Já nos földjén eredménytelensége miatt nem is mérték be. Néhány lelet került csupán in nen elő. Az ásatási feljegyzések alapján viszont értesülünk arról is. hogy különböző helyeken szondázásszerű «próbák» is voltak, ezekből majd minden nap ástak néhányat . így pl.: «1941.X.hó 1. ... kopjafától Ónod felé próbagödör, égett föld két napon át... Szilágyi gödör alatt lenn az út felé a lejtőben. . . a kútnál a réten öt helyen» stb. Meg kell említenünk, hogy a feljegyzéseken már nemcsak a leletek felsorolását hanem apróbb a részletrajzokon gyakran nem is jelölt megfigyeléseket is rögzített az ásató, sőt a feljegyzéseket dátummal is ellátta, ebből megállapíthatjuk, hogy egy-egy objektu m feltárására mennyi időt fordítottak. Többízben említi az ásat& hogy különböző szelvényekben pénzek kerültek elő. gyakran padlószinten, ezekről a darabokról azonban közelebbit sajnos nem tudunk. I.sz. szelvény

. A templomdomb déli lejtőjén 42 m hosszú és kb. 2.5 m széles kutatóárkot ástak Szilágyi Mihály földjén, amelynek közepe táján egy kemence marad ványai kerültek elő. erre egy kissé rá is bontottak. Az előkerült leletek (sarkantyúk . kulcsok, fegyveralkatrészek, nyílcsúcsok és kerámiatöredékek mellett a legértékesebb egy ötvös öntőmintája) arra vallanak, hogy ismét egy épület közvetlen közelében húzták meg az árkot, A leletedet 82 tételben leltározták be 15.658-720 sz.^alatt. Ezen a munkahelyen Áz ásatás első napjától IX. -29-től - X.hó 4-ig s tehát 6 napon keresztül folyt a munka. A Il.szelvény

t az 1937-es év legeredményesebb helyének a 6.sz. szelvénynek közvetlen közelében ásták, Udvary S. szomszédos parcelláján. Bár a feljegyzésekben «három helyen egy nagy és két kis gödörben» folyt munkáról van adatunk, a felmé résbe csupán a «nagy». 6x4 m-ea szelvényt szerepeltették. Ebben egy 2.6x1.6 m-es kőből és téglából rakott építményt (?) illetve faltömböt találtak. Egyik sarkában bele épített 128x70 cm-es hamus gödör volt. benne üszkös gerenda. (A feljegyzésekben: «Téglával rakott tetejű kemence és előtte kemencekatlan.») Ez az építmény közvetlenül a föld felszíne alatt volt, a felső részen levő köveket az eke bolygatta. Rendelte tésére vonatkozóan semmit nem tudunk megállapítani, az sem világos, vájjon oldalai minden irányban lezártak-e? Az emlflett kemence az ásatás folyamán elbontásra került, a téglák között pénzt találtak beesve, de ennek korára vonatkozóan sem tudunk semmit. Meg kell jegyeznünk még. hogy ezt a szelvényt Leszih nem az 1941-es alaprajzon, hanem az 1937-esen jelölte be. Részletrajzát lásd 12. ábrán: továbbá 1. a VIII. tábla 1-2 számú fényképeket. A leleteket (ásópapucs töredéke, több tálalakú, továbbá kiegészíthető pártás mázatlan kályhacsempe töredéke, sarkantyúk és vasszerszámok ) 29 tételben,15.721 749 sz. alatt leltározták be. A munka IX.hó 30-X.7. között 5 napon át folyt, ebben a szelvényben. III, sz. szelvény

. Nagy Sándorné földjén a templomhelytől Ny-ra ásták, meg-