ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - AZ ÁSATÁSOK
- 23 lehetősen nagyméretű volt (25x6 m, azonban leletanyaga nem volt figyelemreméltó , mindössze 11 tételben beleltározott vas- és edénytöredék. (15.750-760.) Ez és a szelvényre fordított munkaidő (X„hó 2-3. vagyis 2nap) továbbá a részletrajz hiánya is • azt mutatja, hogy ezesetben nem bukkantak épületmaradványra. A 4 .SZ. szelvénybe n. K.Tóth János földjén (9x4 m-es területen) egy nagymérete »125x130 cm-es) kemence került elő. A részletrajz és fénykép szerint (1. 13.á., és IX.t.l.) a k:emence mindkét végén nyílás volt, az egyik mellett 85-100 cm széles. 110 cm mély hamusgödröt találtak, emellett a kemence itteni száját két oldalt egy-egy cölöp határolta. ( Feljegyzések között: «kemence alja. mellette falrészek, cölöp, illetve oszlopnyomok.*) lég egy . cölöplyuk előkerült a kemence kb. 27 cm széles falában,majd 3.7 m-el attól távolabb. Nem messze ettől a kemencétől egy másik tapasztott és égett, nagyjából köralakú sütőfelület került elő, amely 100 cm-el a felszín alatt feküdt. A . két sütőfelület között egyébként a n.fvókülönbség a rajz szerint 38 cm volt. 17 tételben leltározták be 15.761-777 sz. alatt az innen előkerült leleteket: néhány kulcs, sarkantyú, vas és edénytöredékek. Az'ásatás két napon át fdyt itt: X. hó 2.-án és 9.-én. Az 5.-ös szelvénybő l csak egy kisméretű kb. 4x3 m-es tapaatott padló részletről van rajzunk és fényképünk (1. 14.ábra és IX.tábla 2.). holott az aránylag hoszszú időnkeresztül 5 napon át (X.hó 3-8) folyt kutatás alkalmával bizonyára nagyobb területet is feltártak. A feljegyzések szerint «igen sok égett, piros föld alatt (volt) a padozat, 2 nagyobb edény, egymásmellett.* Amikor ezt a letaposott járószintet, «dön gölt föld^-et felbontották, alatta «vastag durva cserepeket* találtak. Ugyancsak a ffeljegyzések tfesznek említést ebben a szelvényben (Kapás István földjén) talált kemencéről is «aljában sok cserép» volt. A leletek száma is meglehetősen nagy: 44 tételben (15.781-824) leltározták be az innen előkerült zabla, ásó-papucs-töredék, olló, kalapács, béklyózár, szigony, kés, továbbá számszeríj, nyílcsúcs, XVI-XVII. századi fazék, korsó perem-, váll, és fül töredékeket, egy mázas kályhacsempe-darabbal együtt. A 6.SZ . s zelvén y mint említettük, eredménytelen volt, bár a kutatás 3 napon keresztül (CX.hó 4,6 és 7.) folyt. Mindössze 3 tételben leltározták be az itt talált kerá miatöredékeket, egy vaskarikát és egy vaskést. (15.778-780 sz.) alatt.. Az 1941. évi ásatás legeredményesebb szelvénye a 7. sz. szelvén y volt, amelyet Nagy István földjén ástak. Mindössze 5x4 m-es területet tártak fel, amelyben pa tics és kőfalakra bukkantak. (.. 15,á és X.t. 1-2.) Tulajdonképen a szelvény két oldalának határát ezek a falak alkották. A szelvény átlagos mélysége 2.5 m körül volt, s amint a részletrajzon olvasható a megtalált padlószinttől kb. 80-100 cm magasságra emelkedett a paticsos fal felmenő része, míg a kőfal legnagyobb magassága 210 cm. volt. Ennek alapján kétség telennek kell tartanunk, hogy a falu területén a pusztulás óta rákerült fedőréteg alatt igen jelentős magasságú és épségű épületrészek rejtőznek ma is a föld alatt. A rajz alapján kitűnik, hogy a feltárt épületrész egy háznak valószínűleg a középső helyisége, tehát konyhája lehetett, amelyhez a gyengébb minőségű vert vagy paticsfalas helyiséget későbbi időben toldhatták. A kőfal szélessége átlagosan 48 cm volt. A rajzon szerepel a sejthető bejárat vonalában belül egy három egymásmellé fektetett kőből álló «lépcső* is. Ez azonban közvetlenül a padlószinten állott, tehát lépcső akkor sem lehetett, ha feltételezzük, hogy az épület bizonyos mélységig földbemélyített volt. Sajnálatos, hogy nem próbálták meg legalább az egyik helyiséget teljes szélességben kibontaaii.
