ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - AZ ÁSATÁSOK
- 14 VI. AZ 1 9 3 6. ÉVI Á SA A S A három szakaszban végzett (5-11-4, összesen 20 napig tartó), ásatáson tulajdonképpen két nagyméretű szelvényben folyt a munka: a Szilágyi-, illetve Böszöri gödörben. E helyekről a 12.806-13.194 számok alatt 389 tételben leltározták be az előkerült leletanyagot. Az ásatási feljegyzések nem teljesek, a fennmaradt 20 lap, nyoleadfves jegyzetpapíron feljegyzések, 6 ugyanakkora lapon vázlatok és metszet rajzok vannak. Ezek közül az egyiket, a Szilágyi gödör alaprajzát Megay Géza a későbbi időben léptékesen felnagyította. (L.6.á.) Az ásatást a Szilágyi gödörnél kezdték el. Az első munkaszakaszban úgyLtszik, hogy nem jutottak el a «nagyobb ház alapfalainak 8 mélységéig, ezért az innen előkerült leleteket a leltárkönyvbe «felsőbb rétegből 8 megjegyzéssel, illetve "kihányt földből 8 jelzéssel leltározták be. Ezeknek a tárgyaknak előkerülési körülményeire vonatkozóan az említett feljegyzések még nem vonatkoznak, így a 12.806-942 számok alatt beleltározott 137 tárgy leletkörülményeit nem ismerjük. Már a második munkaszakaszban október 19 és 23-a között került sor az alaprajz tisztázására. A fennmaradt vázlat szerint egy nagyjából téglalap alaprajzú szelvényt bontottak ki. ennek telje« hossza 19.20 m, szélessége átlagosan 6.80 mé ter, A szelvényben több falmaradvány került napvilágra, egy sarok is, részben kőből, részben «kiégett patics 8-ból készültek. (III.t.1-2.) Két kemence maradványa is előkerült, a szelvény két végénél. (IV.t.l.) Valószínűnek látszik tehát, hogy nem egy nagyobb épületről, hanem két, esetleg egymástól eltérő időben készült ház maradványáról van szó, A szelvény s igy a falak mélységi adatait nem ismerjük. A feljegyzések szerint a sarokfal környékén (valószínűleg a falmaradvány alatt, 150 cm mélységben) «urnasír, összetört urna 8, illetve «szkitha urna tállal, sárga homok felett barna homokos földben» került elő. (IV.t.2.) Említés esik a kőfal alatt talált vaskésről és más ugyancsak fal alatt talált tárgyakról. Ezek szerint a kőfalakat a paticsfalaknál későbbi időben készítetteknek tarthatjuk. A paticsfalu épület környékén talált kemencéhez építve lyukas követ találtak. Nyilvánvaló, hogy mindkét épület leégett , erre vallanak az «égett réteg alatt» megjegyzések. Leletek mellett emberi koponya . és orsócsont töredéke is előkerült 90- illetve 120 cm mélyen, ugyancsak az égett réteg alatt, E csontokat a Szilágyi gödörből összegyűjtött állatcsontokkal és geológiai mintákkal a későbbi időben kiselejtezték. A Szilágyi-gödör feltárása után nyilván az É-i végénél lévő kőfalmaradványok folytatásának kikutatása céljából egy 6x7 m-es szelvénnyel folytatták az ásatást. Itt egy újabb tüzelésnyomra akadtak, a falmaradványok folytatása viszont nem került elő, A Szilágyi-gödörből 64 tárgyat (12.943-13.006ig) leltároztak be. a folytatásában ásott'gödörből 55 lelet került elő (13.007-13.062-ig). Valószínűleg a Szilágyi-gödör alsó részének feltárásával egyidőben folyt a Böszöri gödör -ásása is. Ennek leleteiről feljegyzések nem maradtak fenn. c supáa két vázlatot ismerünk a munkáról, s azt tudjuk, hogy az innen előkerült 132 db leletet 13,063-13.194 számok alatt leltározták be.
