ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - AZ ÁSATÁSOK

- 15 A szelvény eredeti mérete; 30x11 m volt. később ezt egy 6x6-os 1 méter mélységű szelvénnyel toldották meg. Az alaprajzi vázlaton valószínűleg falmaradvány látható a szelvény közepében és egyik végén. Közelebbit ezekről nem mondhatunk (7.á.). Valószínűleg a harmadik munkaszakaszban tehát az ásatás utolsó négy napján kerülhetett sor 12 kisebb kutatóárok ásására a faluhely középső részén, különböző helyeken. Közülük kettő az Egyházkúttól Ny-ra, kettő a templomhelytől DK-re a dűlő utakon túl került kiásásra, a többit a két párhuzamos dűlőút közötti területen a Szilágyi-gödörtől K-re ásták. Megbízható adatok hiányában ezek helyét az összesítő rajzon nem jelölhettük. Miután e helyekről leleteket Leszih Andor nem leltározott be. biztosra vehető, hogy ezek a tapogatódzó jellegű kutatások nem hoztak számbavehető eredményt. (L5.á.) Meg kell még jegyezi,

mh

, hogy Leszih Andor az általános szokásnak megfelelően ezévi .de korábbi, illetve későbbi ásatásai során talált érmeket a múzeum numizmatikai gyűjteményébe leltározta be, azok tehát a kataszterbevétel alkalmával nem voltak az ásatási anyag mellett. Egy kis feljegyzése maradt fenn arról, hogy a Szilágyi gödörből kb. 10 «kis ezüstpénz» került elő, melyből négy Róbert Károlyé volt, a többi vagy töredékes, vagy olvashatatlan. ABöszöri- gödörből viszont inkább későbbi pénzek kerültek elő; Miksa birodalmi ezüstgarasa 1570-ből, Zsigmond lengyel pénze 1592-ből, továbbá egy Róbert Károly, egy LUlászló és egy V.László dénár