KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei

- 3 Az akna. amelyet a bejárati kisebb méretű aknával ellentétben «mély aknának* nevezünk. négyzet alakú, mérete 5.7x5.7 m mélysége 5 m. A sziklafalakon belül, faragott kövekből rakott mészhabarccsal kötött 0.5 m vastag vakolt fal is van húzva, tehát megdől az a hagyomány, hogy vízgyűjtő medencéül szolgált, mert erre a célra a falazat nélküli szildába vágott falfelület is alkalmas. A falak felső szintje boltozatszerűen van rakva, az ívek bárcsak indulásukban - pontosan megállapíthatók. Tehát a mély akna donga boltozattal volt lezárva. A feltárás közben égett réteghez érkeztünk és mind több és több égett gerenda , deszka került napvilágra. Az egyes gerendák hossza az 5 m-t is meghaladta. Némelyik gerendában ferde irlínyban haladó, deszka vastagságnak megfelelő hornyok voltak vájva, pontosan a lépcső fokoknak megfelelő osztással. Tehát a mélyaknába lépcső lejárat vezetett, amely körülmény ismét a víztároló ellen szólt. Az akna felhasználásának magyarázatát a fenéken talált különböző méretű malomkövek adták meg. Ebben a boltozattal lezárt aknában volt a gabonaraktár és az efölött lévő épületrészben az őrlőmalom elhelyezve.A belső burkoló fal a sziklán esetleg átszivárgó nedvességtől óvta meg a gabonát, ugyanúgy, a fenék sima hézagmentes téglaburkolata is. A fal alsó harmadában 1-1,5 m szélességben az égett sáv a malom leégésekor az egymásra hullott falépcsőt, rekeszek» tető és egyéb faalkatrészek elégése folytán keletkezett. A fenéken talált tárgyak között « legjelentősebbek a vasból kovácsolt vödörfülek és azok abroncsvasai. Azoknak a vödröknek a vasalásai, amelyekben az aknából a lisztet vagy gabonát húzták fel a felső szintre. Az akna fölött épített kőépület faragott ablakkeretei is a fenéken feküdtek. Ebben a felső épületben lehetett elhelyezve maga a malom. Tehát az I.számú kazamata vízelvezető csatornája az akna feletti épület tetejéről lefolyó csővizet vezette le. A tető azonban nemcsak a kazamata felé lejtett, hanem valószínűleg gula alakú volt, mert a sziklamellvéd keleti, részén is széles vízlevezető csatornái vájtak ki, A vC',levezetés tehát sok gondot okozhatott a várbelieknek, amelyet az aránylag kis területen elhelyezett sok tetőfelület esőzéskor okozott. A szildába vájt csatorna-rendszer, még a mult század elején feltöltetlen lehetett , mert Mocsáry azt írja róluk, hogy a felső várnak mély csatornái voltak, amelyekben esővizel gyűjtöttek. Lehetséges, hogy Mofcsáry is a mély aknát tartotta vízgyűjtőnek. (Mocsáry Antalj Nemes Nógrád vármegyének esmértetése. Pest. 1826. 27.1ap.) Az I» kazamatából 1.8 m széles ajtó vezet a II. kazamatába. Ennek a helyiségnek o 2.4 m vastag déli faláb art lőrés nyílott, amelyet későbben, amikor a félköralakú bástyát eléje építették, befalaztak, A kazamata méretei 6,85x5.1 m (III,t. 1 és 2.) A következő a III.kazamata szűk kis helyiség inkább az 1.1 m vastag keresztfalakat összekötő boltozat miatt építették, amely felett vegetett a felső traktusba való bejárat. A kazamata szélessége mindössze 2 m (Ill.t. 1 éa 2,). A IV, kazamatának a déli falban lévő 1 m széles lőrése ma a félköralakú bástyába vezető ajtóvá van bővflve. A kazamata méretei 6.5x5,1 m (IV.t.2.). Az V, kazamatába 1.7 m széles boltozott ajtón keresztül vezet az út (IV.t.1.), Az északi' falban lévő bdtozott kapun ót, az udvarról csigalépcsőn lehet lejutni. Ez a csiga lépcső a vár építésével egykorú kőbevájt lejárat. Ezt a lejáratot későbben az udvari fal épüése körüli időben elfalazták. ••• A kazamata 1 méter vastag északi fala úgy van építve,hogy félmagasségig sziklába van vájva, csupán a felső fele falazott. Az V.kazamatának 0.95 m vastag nyugati falának alsó részét is vájt sziklafal adja (Il.t.l.). A lejárati kapuval szemben a déli falban épített 2 m széles kapú 'a VI.kazamatába vezet (V,t.l).5 m hosszú 2.2 m széles keskeny helyiség ez. A kapuval szemben lévő falon 1 m széles lőrés van vágva. Feneke mélyebben fekszik a kapú alsó (sántjénól, a tör-